295 millió forintot nyert pályázati úton az EKF

Molnárné Vámosi Jolán, a főiskola Projektirodájának munkatársa az Eszterházy Károly Főiskolán (EKF) szeptember 16-án közölte: az intézménynek 295 millió forintos pályázatot sikerült elnyernie.

  • Edupress
Edupress

A szakképzésre vonatkozó törvényi változások következtében az EKF 2007-ben elkezdte a változások kidolgozását annak tükrében, hogy a jogszabályok módosítása térségi integrált szakképző központok (TISZK-ek) létrehozását irányozta elő, hiszen szeptember 1-jétől csak ezek jogosultak a szakképzési pályázatokon való indulásra és a szakképzési fejlesztési támogatások fogadására.Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében meghirdetett, a TISZK rendszer továbbfejlesztése című projektben az EKF az Eszterházy Károly Gyakorlóiskolával, a Kontawig Szakképző Iskolával, a Neumann János Középiskolával, a Szent Lőrinc Szakközépiskolával, valamint a Wigner Jenő Középiskolával működött együtt. A kidolgozott projekt a Hatékony, korszerű, a munkaerő-piac igényeire rugalmasan reagálni képes szakképzési rendszer létrehozása Egerben címet kapta.

A kétfordulós pályázat mindkét fordulóban sikeresen szerepelt és 100 százalékos támogatási arányt nyert el. A projekt tényleges megvalósítása október 1-jétől indul, és várhatóan 2010. szeptember 30-ig fejeződik be. Keretében többek között e-learning bevezetésével, moduláris képzés kialakításával kapcsolatos fejlesztésekre, tananyagfejlesztésre és pedagógus továbbképzésre kerül majd sor.

(www.edupress.hu)
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.