295 millió forintot nyert pályázati úton az EKF

Molnárné Vámosi Jolán, a főiskola Projektirodájának munkatársa az Eszterházy Károly Főiskolán (EKF) szeptember 16-án közölte: az intézménynek 295 millió forintos pályázatot sikerült elnyernie.

  • Edupress
Edupress

A szakképzésre vonatkozó törvényi változások következtében az EKF 2007-ben elkezdte a változások kidolgozását annak tükrében, hogy a jogszabályok módosítása térségi integrált szakképző központok (TISZK-ek) létrehozását irányozta elő, hiszen szeptember 1-jétől csak ezek jogosultak a szakképzési pályázatokon való indulásra és a szakképzési fejlesztési támogatások fogadására.Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében meghirdetett, a TISZK rendszer továbbfejlesztése című projektben az EKF az Eszterházy Károly Gyakorlóiskolával, a Kontawig Szakképző Iskolával, a Neumann János Középiskolával, a Szent Lőrinc Szakközépiskolával, valamint a Wigner Jenő Középiskolával működött együtt. A kidolgozott projekt a Hatékony, korszerű, a munkaerő-piac igényeire rugalmasan reagálni képes szakképzési rendszer létrehozása Egerben címet kapta.

A kétfordulós pályázat mindkét fordulóban sikeresen szerepelt és 100 százalékos támogatási arányt nyert el. A projekt tényleges megvalósítása október 1-jétől indul, és várhatóan 2010. szeptember 30-ig fejeződik be. Keretében többek között e-learning bevezetésével, moduláris képzés kialakításával kapcsolatos fejlesztésekre, tananyagfejlesztésre és pedagógus továbbképzésre kerül majd sor.

(www.edupress.hu)
Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.