Terjed a funkcionális analfabétizmus Magyarországon is

"Az unióban nagyjából 20-30 százalékra tehető a funkcionális analfabéták aránya. Nálunk minden negyedik felnőtt az lehet" - mondta el a hvg.hu-nak Steklács János, a Magyar Olvasástársaság elnöke.

  • Edupress
Ugyan már csak egy-két százalék a fejlett társadalmakban azok aránya, akik nem tudnak írni, olvasni és számolni, egyre több funkcionális analfabétáról számolnak be a szakemberek. Az UNESCO 1956-ban megfogalmazott definíciója szerint "funkcionálisan analfabéta az a személy, aki képtelen gyakorolni azokat a tevékenységeket, amelyekben az írásbeliségnek fontos szerepe van az adott csoportban és közösségben, valamint képtelen arra is, hogy az olvasás, írás, számolás segítségével előmozdítsa a saját, illetve közössége fejlődését."

Számos ilyen feladattal állítja azonban szembe a mai kor a társadalom tagjait: az átutalások, az adóbevallás, egy önéletrajz elkészítése elképzelhetetlen az említett ismeretek nélkül.

Az olvasás, írás és számolás képessége ugyan fejleszthető, az egész nyugati világban a romló olvasáskultúrát és a könyvek szerepének leértékelődését tapasztalhatjuk meg. A tévé és a számítógép előretörésével a szépirodalom olvasása a legkedveltebb szabadidős tevékenység státuszáról 32 év alatt, 2001-ben már a huszadik helyre szorult vissza.

A 2000-ben és 2006-ban végzett PISA felmérés adatai alapján a magyar 15 évesek szövegértési képessége jelentősen a nemzetközi átlag alatt maradt, a hiányosságok okát pedig az általános iskolák felső tagozatainak oktatási rendszerében látják a szakértők, hiszen a negyedik osztály elvégzésével megszűnik az olvasás tanítása. Ezt próbálja kiküszöbölni ma már az ötödik, hatodik osztályos tanulók számára kialakított, úgynevezett nem szakrendszerű olvasás óra lehetősége.

A szövegértési feladatok teljesítése során élen járó finnek például a gyakorlatban használatos jogi, közgazdasági szövegeket olvastatnak a nebulókkal, a pozitív példa követése mellett azonban a tanár személyiségét és felkészültségét is fontosnak tartja Steklács János. A kecskeméti tanítóképző nyelvészeti és irodalomtudományi intézetének vezetőjeként is tevékenykedő olvasáskutató ugyanakkor jelentős előrelépésnek tartja a kétszintű magyar érettségin a szövegértési feladatok bevezetését is.(Forrás: hvg.hu)

(www.edupress.hu)
Hozzászólások

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.