Megkezdte működését az első magyar székhelyű EU intézmény

Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (ETI) irányító testületének ünnepélyes beiktatására, illetve a testület első ülésére a Magyar Tudományos Akadémia épületében szeptember 15-én,hétfőn kerül sor. Az eseményen számos hazai és külföldi közéletei személyiség is részt vesz.

  • Edupress

A Lisszaboni Stratégia egyértelmű célként jelölte meg, hogy Európa versenyképességének a tudáson és az innováción kell alapulnia. Ehhez elengedhetetlen a felsőoktatási intézmények, a kutatóműhelyek és a gazdasági szereplők szoros együttműködése. Ennek az együttműködésnek az elősegítésére hozta meg rendeletét az Európa Parlament és a Tanács az ETI megalakulásáról; az intézménynek az erre kiírt pályázat győzteseként Budapest adhat otthont.

A döntéshozók az új intézménytől azt várják, hogy autonóm szervezetként országhatárokon és tudományterületeken átnyúló együttműködések megvalósulását segíti majd elő a gazdasági és a tudományos élet szereplői között. Magyarország számára a döntés azért is különösen fontos, mert így a gazdasági versenyképesség egyik legfontosabb motorja, a kutatás-fejlesztés még inkább előtérbe kerülhet; az intézet jelenléte katalizátorként szolgálhat a hazai kutatás-fejlesztési tevékenység számára.

A tizenegy órakor kezdődő ünnepélyes megnyitón magyar részről beszédet mond Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Molnár Károly kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter, valamint Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. A rendezvény vendégei közül felszólal José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, Rodi Kratsa-Tsagaropoulou, az Európai Parlament alelnöke, a francia uniós elnökség képviseletében Valérie Pécresse, francia felsőoktatás és kutatási miniszter. Az ETI irányító testületének első ülése 14 óra 30 perckor kezdődik, az MTA elnöki tanácstermében.

Forrás: www.edupress.hu

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu