Megkezdte működését az első magyar székhelyű EU intézmény

Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (ETI) irányító testületének ünnepélyes beiktatására, illetve a testület első ülésére a Magyar Tudományos Akadémia épületében szeptember 15-én,hétfőn kerül sor. Az eseményen számos hazai és külföldi közéletei személyiség is részt vesz.

  • Edupress
A Lisszaboni Stratégia egyértelmű célként jelölte meg, hogy Európa versenyképességének a tudáson és az innováción kell alapulnia. Ehhez elengedhetetlen a felsőoktatási intézmények, a kutatóműhelyek és a gazdasági szereplők szoros együttműködése. Ennek az együttműködésnek az elősegítésére hozta meg rendeletét az Európa Parlament és a Tanács az ETI megalakulásáról; az intézménynek az erre kiírt pályázat győzteseként Budapest adhat otthont.

A döntéshozók az új intézménytől azt várják, hogy autonóm szervezetként országhatárokon és tudományterületeken átnyúló együttműködések megvalósulását segíti majd elő a gazdasági és a tudományos élet szereplői között. Magyarország számára a döntés azért is különösen fontos, mert így a gazdasági versenyképesség egyik legfontosabb motorja, a kutatás-fejlesztés még inkább előtérbe kerülhet; az intézet jelenléte katalizátorként szolgálhat a hazai kutatás-fejlesztési tevékenység számára.

A tizenegy órakor kezdődő ünnepélyes megnyitón magyar részről beszédet mond Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Molnár Károly kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter, valamint Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. A rendezvény vendégei közül felszólal José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, Rodi Kratsa-Tsagaropoulou, az Európai Parlament alelnöke, a francia uniós elnökség képviseletében Valérie Pécresse, francia felsőoktatás és kutatási miniszter. Az ETI irányító testületének első ülése 14 óra 30 perckor kezdődik, az MTA elnöki tanácstermében.

Forrás: www.edupress.hu
Hozzászólások

A levelezős hallgatók szerint méltánytalan, hogy ők nem kapnak országos utazási kedvezményt, petíciót indítottak

A petíciót kezdeményező szerint a levelező képzésben tanulók jelentős része teljes munkaidő mellett, családot nevelve vagy más kötelezettségek mellett végzi tanulmányait, miközben rendszeresen kell utazniuk konzultációkra, vizsgákra, kötelező jelenléti órákra, laborfoglalkozásokra és szakmai gyakorlatokra is. Ezért kéri arra a kormányzatot, hogy gondolja újra a szabályozást.