Összefogott Európa és Latin-Amerika a hatékony pályakövetésért

A latin-amerikai pályakövetés rendszerét vizsgálta az Educatio Kht. Felsőoktatási Műhely című kiadványa. A vizsgált Grauda-Projekt célja - amelyben tíz európai és tíz latin-amerikai egyetem vesz részt -, hogy a különböző pályakövetési módszereket és elemzéseket összehangolják, és az eredményeket szisztematizálják, majd publikálják.

  • Edupress

A projektet az Európai Bizottság támogatja a Colombus program keretében, a koordinátor szerepet a mexikói Instituto Tecnológico y de Estudios Superiores de Monterrey tölti be.

A projekt célja a módszer egységesítésén és az eredmények szisztematizálásán, valamint megjelentetésén túl, hogy azok számára az intézmények számára is vonzóvá tegye a programot, amelyek eddig nem vettek részt a munkálatokban. Ezzel ugyanis a kutatások számát és a rendelkezésre álló adatok mennyiségét is növelni tudják, így téve még hatékonyabbá a projektet.

A program meghatározott céljai, hogy megteremtsék az informatikai támogatás alapjait, az eredményeket online publikálják, a kutatáshoz szükséges módszertani kézikönyvet kidolgozzák, és a programban részt vevő intézményvezetőket, technikai szakembereket tréningeken továbbképezzék. Mindez egy hosszú távú együttműködésként kívánja felhívni a döntéshozók figyelmét a felsőoktatás és a munkaerőpiac egymásra utaltságára, valamint kapcsolatuk vizsgálatának jelentőségére.

A programban Európából két német, két spanyol, három francia, két olasz és egy portugál intézmény vesz részt. A latin-amerikai országok közül két mexikói, két argentin, egy chilei, egy guatemalai, egy brazil, egy kolumbiai és két perui intézmény csatlakozott a programhoz.

A kutatás során a módszertani alapelvek kidolgozása után angol és spanyol nyelven kutatási kézikönyvet adtak ki - a Graduate Follow-Up Instruments and Recommendations Manual a program honlapjáról (

www.gradua2.org.mx/

) letölthető a kutatás.

A teljes cikk

itt

olvasható.

Forrás: www.edupress.hu

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu