Szent István-díjban részesült a BMF professzora

Ötödik alkalommal ítélték oda a Szent István-díjat és -emlékérmet Székesfehérváron augusztus 19-én. Az elismerést minden évben olyan székesfehérvári személy kapja, aki sokat tett első királyunk életművének bemutatásáért és ezért példaként állítható a város lakossága elé. Idén Tóth Mihály professzor emeritust díjazták, aki évtizedeket töltött a műszaki felsőoktatásban.

  • Edupress
Edupress

Tóth Mihály 1998-tól Székesfehérváron, a Kandó Kálmán Műszaki Főiskolán oktatott, mint a Számítógéptechnikai Intézet igazgatója, a budapesti székhelyű Kandó Kálmán Műszaki Főiskola főigazgatója, a Magyar Főigazgatói Konferencia elnöke. Kutatói tevékenysége a digitális technikára, a számítástudomány matematikai alapjaira, az információ- és kódoláselméletre, a felsőoktatási minőségbiztosításra, a kriptográfiara és annak alkalmazásaira terjedt ki. Külföldi oktatói, tudományos kutatói tevékenysége révén számos nemzetközi intézetben és alapítványban vált ismertté a neve, mint például a Friends of Hungarian Higher Education amerikai alapítványban, vagy az American Cryptogram Association-nél. Csaknem négy évtizedes oktatói munkáját Apáczai Csere János díjjal ismerték el.

A díjazott tagja volt a Magyar Akkreditációs Bizottság Minőségbiztosítási Tanácsának és ma is tevékenykedik a Veszprémi Akadémiai Bizottságban, illetve 2001 óta elnöke a Székesfehérvár városa által létrehozott Önálló Főiskolai Közalapítvány kuratóriumának. Szakmai teljesítményei mellett a város egyik meghatározó közösségében, a Székesfehérvári Református Egyházközségben a gyülekezet presbitériumának tagja, valamint a Tanítvány Református Oktatási és Nevelési Alapítvány kuratóriumának elnöke.

(

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu