Európai szintű elismerés az idegen nyelvek tanításában

Idén hetedik alkalommal hirdeti meg az Európai Bizottság és az Oktatási és Kulturális Minisztérium az Európai Nyelvi Díjat, amely az idegen nyelvek tanítása terén megvalósuló, innovatív hazai programokat, folyamatokat hivatott elismerni.

  • Eduline

A nyelvileg is sokszínű Európában a nyelvoktatás méltán hangsúlyos téma, és különösen Magyarországon van szükség a jó kezdeményezésekre.  Az eddigi, nemzetközi viszonylatban is elismert magyar nyelvi programok nyomán a díj meghirdetői 2008-ban is keresik a nyelviskolák, közoktatási, felsőoktatási, szakképző intézmények, civil szervezetek példamutató nyelvoktatási, nyelvtanulási gyakorlatát.

Az Európai Nyelvi Díj, 1998-ban az EU tagállamainak kezdeményezésére éppen azzal a céllal jött létre, hogy hivatalos elismerésben részesítse az oktatás és képzés bármely szintjén megvalósuló példaértékű, innovatív programokat. Az azóta eltelt időben Európa-szerte több mint 700 intézmény vehette át a nyelvoktatásban kiemelkedő eredményeiért járó díjat.

Magyarország 2002-ben kapcsolódott be a versenybe, és a program hazai lebonyolítását végző Tempus Közalapítvány azóta sikerrel kutatott fel olyan hazai nyelvi/nyelvoktatási programokat, amelyek immár nemzeti és európai szinten is elismertek, és az Európai Nyelvi Díj logójának használatával képletesen is magukon viselik a minőség védjegyét.

2007-ben két kiemelkedő projekt kapta megosztva az első díjat. Ezek egyike a győri Hatos és Társa Nyelviskola, amely nyelvtanulóknak és nyelvtanároknak szóló módszertani és információs hónapjával nyerte el a kitüntetést.

2007 szeptemberében, megünnepelve a nyelviskola 10 éves fennállását, egyhónapos ingyenes továbbképzés-sorozatot szervezett a „Hatos” a régió nyelvtanárainak. A továbbképzések és előadások sokrétűek voltak, és a tanárok tájékoztatását, a jó gyakorlat továbbadását szolgálták.

Hatos Hajnalka, a nyelviskola vezetője elmondta: „A rangos nyelvi díj elnyerése garanciát jelent üzleti partnereinknek és hallgatóinknak is arra, hogy színvonalas helyre jönnek tanulni. Mi pedig továbbra is elkötelezetten folytatjuk a tanártovábbképzés és többnyelvűség megteremtése terén megkezdett munkánkat.”

A szeptember 5-7 között zajló Nyelvparádé programjainak keretében, szeptember 7-én 13 órakor a WestEnd City Center Millenium Tetőkertjén a 2007-es év másik első helyezettjének, az egri Neumann János Középiskola és Kollégium programjával („Ifjúsági vállalkozói verseny”), és az Európai Nyelvi Díj tulajdonosaként szerzett tapasztalataival ismerkedhetnek meg az érdeklődők. Valamint ugyanitt a pályázati lehetőségekről tartanak előadást a Tempus Közalapítvány munkatársai.

Idén október 6-ig várja a Közalapítvány a pályázatokat. Az Európai Nyelvi Díj 2008-as magyarországi meghirdetése során a következő témákban működő nyelvi programok élveznek prioritást: kultúrák közötti párbeszéd, nyelvek és az üzleti élet, nyelvtanári munka támogatása, európai uniós ismeretek közvetítése.

A pályázás részleteivel kapcsolatos információkat az érdeklődő intézmények itt olvashatnak: http://www.tpf.hu/pages/content/index.php?page_id=641.

(www.tka.hu)

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu