Tanévnyitó körutazásra indult augusztus 29-én, pénteken az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány, mely azon települések iskoláit látogatja meg, ahol eljárást kezdeményeztek a roma gyerekek szegregált oktatása miatt.
Hétfőig Kiskunmajsára, Hajdúhadházra, Győrbe, Sződre, Miskolcra, Kaposvárra és Kerepesre látogattak el az alapítvány munkatársai és vizsgálták meg, hogy külön osztályban, melléképületben vagy tagépületben tanulnak-e a roma diákok és, hogy külön vagy együtt tartják-e a tanévnyitó ünnepséget a roma és a nem roma gyerekeknek. Péntek délután indult a tanévnyitó körutazás Kiskunmajsára és Hajdúhadházra. Győrbe szombaton, Sződre vasárnap, Miskolcra, Kapovárra és Kerepesre pedig hétfőn érkeztek a jogvédők. Mohácsi Erzsébet, az alapítvány elnöke közölte: egy tanévnyitó ünnepség a legjobb alkalom arra, hogy saját szemükkel bizonyosodjanak meg arról, létezik-e még szegregáció a településeken.
Kiskumajsán azt akarják megnézni, sikerült-e szegregációmentesen kialakítani az osztályokat az Arany János Általános Iskolában, van-e roma tanuló a katolikus iskolában és milyen arányban tanulnak roma diákok a speciális iskolában. Hajdúhadházon már részben pert nyert az alapítvány, ott azt akarják megnézni: hol tart a szegregáció felszámolása a városban. Mohácsi szerint Hajdúhadházon kezd "átbillenni" az iskolán belüli szegregáció az iskolák közötti elkülönítéssé, azaz az egyik iskolában számottevően nőtt a roma diákok aránya.Győrben az alapítvány szerint az jelent gondot, hogy a város nem akar megszüntetni egy szegregált iskolát, amely félkihasználtsággal működik. Az alapítványnál a Kossuth Lajos Általános Iskola igazgatójára hivatkozva azt állítják, az iskola tanulóinak csaknem a háromnegyede roma, és a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek aránya eléri a negyven százalékot. Az aktivisták a sződi Hunyadi János Általános Iskolát is meglátogatják: ez az az intézmény, mely nem akarta befogadni a csörögi roma diákokat. A jogvédők megvizsgálják majd, hogy sikerült-e minden csörögi roma diákot olyan iskolába íratni, ahol integráltan tanulnak. Mohácsi emlékeztetett arra: tavaly augusztus végén harminc csörögi roma gyereknek nem volt helye egyetlen környékbeli iskolában sem.Miskolcon az önkormányzat döntése alapján fokozatosan megszüntettek egy szegregált iskolát: idén már nem indul első osztály a József Attila Általános Iskolában. Mohácsi szerint azonban a jogerős bírósági ítélet és az Egyenlő Bánásmód Hatóság határozata ellenére sem sikerült a miskolci roma gyerekek integrációja, továbbra is csak roma diákok járnak a József Attila Általános Iskolába annak ellenére, hogy a körzet cigánytelepét közben felszámolták. Kaposváron a jogvédők szerint a Pécsi utcai Általános Iskola szegregál etnikai alapon.Az Oktatási Hivatal (OH) működése óta a kerepesi önkormányzatra szabta ki a létező legmagasabb bírságot, mert a fenntartásában működő Széchenyi István Általános Iskolában hat ötödikes roma gyereket különítettek el egy osztályban, akiknek csak heti két napot kellett iskolába járniuk. Az OH a szabálytalanságok megszüntetésére kötelezte az iskolát és szabálysértési eljárást indított az intézmény igazgatója ellen. A jogvédők azt állítják: az igazgató azóta is a székében van, és az önkormányzat nem fizette be a bírságot. Mohácsi szerint májusban újabb diszkriminatív határozatokat hozott a helyi önkormányzat képviselő-testülete, amikor újra rendelkezett két szegregált és egy "túlkoros" osztály működtetéséről.A tanévnyitó körút tapasztalatait sajtótájékoztatón ismerteti majd az alapítván.forrás: RSKA kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi: több levelezős hallgató számolt be hasonló nehézségekről.
Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.
