Tanévnyitó szegregációs szempontból

Tanévnyitó körutazásra indult augusztus 29-én, pénteken az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány, mely azon települések iskoláit látogatja meg, ahol eljárást kezdeményeztek a roma gyerekek szegregált oktatása miatt.

  • Edupress

Hétfőig Kiskunmajsára, Hajdúhadházra, Győrbe, Sződre, Miskolcra, Kaposvárra és Kerepesre látogattak el az alapítvány munkatársai és vizsgálták meg, hogy külön osztályban, melléképületben vagy tagépületben tanulnak-e a roma diákok és, hogy külön vagy együtt tartják-e a tanévnyitó ünnepséget a roma és a nem roma gyerekeknek. Péntek délután indult a tanévnyitó körutazás Kiskunmajsára és Hajdúhadházra. Győrbe szombaton, Sződre vasárnap, Miskolcra, Kapovárra és Kerepesre pedig hétfőn érkeztek a jogvédők. Mohácsi Erzsébet, az alapítvány elnöke közölte: egy tanévnyitó ünnepség a legjobb alkalom arra, hogy saját szemükkel bizonyosodjanak meg arról, létezik-e még szegregáció a településeken.

Kiskumajsán azt akarják megnézni, sikerült-e szegregációmentesen kialakítani az osztályokat az Arany János Általános Iskolában, van-e roma tanuló a katolikus iskolában és milyen arányban tanulnak roma diákok a speciális iskolában. Hajdúhadházon már részben pert nyert az alapítvány, ott azt akarják megnézni: hol tart a szegregáció felszámolása a városban.

Mohácsi szerint Hajdúhadházon kezd "átbillenni" az iskolán belüli szegregáció az iskolák közötti elkülönítéssé, azaz az egyik iskolában számottevően nőtt a roma diákok aránya.Győrben az alapítvány szerint az jelent gondot, hogy a város nem akar megszüntetni egy szegregált iskolát, amely félkihasználtsággal működik. Az alapítványnál a Kossuth Lajos Általános Iskola igazgatójára hivatkozva azt állítják, az iskola tanulóinak csaknem a háromnegyede roma, és a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek aránya eléri a negyven százalékot. Az aktivisták a sződi Hunyadi János Általános Iskolát is meglátogatják: ez az az intézmény, mely nem akarta befogadni a csörögi roma diákokat.

A jogvédők megvizsgálják majd, hogy sikerült-e minden csörögi roma diákot olyan iskolába íratni, ahol integráltan tanulnak. Mohácsi emlékeztetett arra: tavaly augusztus végén harminc csörögi roma gyereknek nem volt helye egyetlen környékbeli iskolában sem.Miskolcon az önkormányzat döntése alapján fokozatosan megszüntettek egy szegregált iskolát: idén már nem indul első osztály a József Attila Általános Iskolában.

Mohácsi szerint azonban a jogerős bírósági ítélet és az Egyenlő Bánásmód Hatóság határozata ellenére sem sikerült a miskolci roma gyerekek integrációja, továbbra is csak roma diákok járnak a József Attila Általános Iskolába annak ellenére, hogy a körzet cigánytelepét közben felszámolták.

Kaposváron a jogvédők szerint a Pécsi utcai Általános Iskola szegregál etnikai alapon.Az Oktatási Hivatal (OH) működése óta a kerepesi önkormányzatra szabta ki a létező legmagasabb bírságot, mert a fenntartásában működő Széchenyi István Általános Iskolában hat ötödikes roma gyereket különítettek el egy osztályban, akiknek csak heti két napot kellett iskolába járniuk. Az OH a szabálytalanságok megszüntetésére kötelezte az iskolát és szabálysértési eljárást indított az intézmény igazgatója ellen. A jogvédők azt állítják: az igazgató azóta is a székében van, és az önkormányzat nem fizette be a bírságot. Mohácsi szerint májusban újabb diszkriminatív határozatokat hozott a helyi önkormányzat képviselő-testülete, amikor újra rendelkezett két szegregált és egy "túlkoros" osztály működtetéséről.A tanévnyitó körút tapasztalatait sajtótájékoztatón ismerteti majd az alapítván.

forrás: RSK

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu