Az alapítványnak az a célja, hogy fórumot teremtsen az önkormányzatok vezető szakértőinek, a civil szervezetek munkatársainak, elősegítse a környezetvédelem területén dolgozó önkormányzati és vállalati szakemberek tapasztalatcseréjét.A nyári egyetemen a Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának tanárai is előadásokat tartottak.
Dr. Villányi László egyetemi tanár, a GTK dékánja az átalakuló élelmiszergazdaság társadalmi és környezeti felelősségéről szólva kiemelte, hogy a globális erőforrás-használat és rendszerműködtetés ma már a mezőgazdaságra is kiterjed. Ha nem akarjuk meglévő erőforrásainkat aránytalanul túlhasználni, akkor radikális szemléletváltásra van szükség a mezőgazdasági termelés értelmezésében. A jövőben az élelmiszertermelő funkció részbeni megtartása mellett, a mezőgazdaság jelentős tényezőként szerepelhet akár az energiatermelő vagy ipari alapanyag előállítás szektoraiban is.
Dr. Káposzta József egyetemi docens a hazai regionális fejlesztéseket értékelve rámutatott, Magyarországon az agrárágazat nemzetgazdasági jelentősége nagyobb, mint a fejlett ipari országokban. Modern piaci viszonyok között a regionális fejlesztés hosszú távú céljai jelentősen kötődnek az agrárium helyzetéhez, állapotához, így magához a regionalizmus kérdésköréhez is.
Dr. Fogarassy Csaba egyetemi docens a Stratégiai környezeti vizsgálatok szerepét és jelentőségét értékelte a gazdaságfejlesztésben. Mint elmondta, a fejlett gazdaságú országokban az 1960-as években döbbentek rá arra, hogy a korlátlan ipari fejlődésért az emberiségnek súlyos árat kell fizetnie. Előadásában vezérfonalként vonult végig a környezetvédelemnek a regionális politikában való érvényesítése. Az európai uniós támogatások elnyeréséhez, sikeres felhasználásához elengedhetetlen, hogy a környezetvédelem követelményei és szempontjai is megjelenjenek a fejlesztési tervekben.
Dr. Lakatos Gyula egyetemi docens előadásában azt feszegette, vajon mi lehet az oka annak, hogy a társadalom szempontjából az ember a legdrágább termelési tényező, az emberi tőkét felhasználó gazdaság szempontjából pedig a legértéktelenebb? Különböző példákon mutatta be, hogy mennyibe kerül az emberi tőke a vállalatoknak és mennyibe a társadalomnak, és arról is szólt, hogy mekkora veszteséget okoznak a betegségek, a korai halálozás, a tömeges munkanélküliség.
A nyári egyetem támogatottságát jellemzi, hogy részt vállalt munkájában a MOL Nyrt, a Magyar Tudományos Akadémia és több további egyetem. A négy napos tanácskozás során a környezettudatos vállalati kultúra kiemelkedő szakemberei is előadásokat tartottak. A résztvevők ellátogattak a MOL Nyrt. Dunai Finomítójába is, ahol megismerkedtek az olajipari cég milliárdos nagyságrendű környezetvédelmi beruházásaival.
(
www.edupress.hu
)
