Ecopolis - Nyári Egyetem Százhalombattán

Százhalombattán augusztus 11-14-ig először rendezték meg az Ecopolis - Ökológia, Regionalitás, Vidékfejlesztés Nyári Egyetemet és Workshopot, melynek fő szervezője az Ökobatta Fenntartható Fejlődésért Alapítvány.

  • Edupress

Az alapítványnak az a célja, hogy fórumot teremtsen az önkormányzatok vezető szakértőinek, a civil szervezetek munkatársainak, elősegítse a környezetvédelem területén dolgozó önkormányzati és vállalati szakemberek tapasztalatcseréjét.A nyári egyetemen a Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának tanárai is előadásokat tartottak.

Dr. Villányi László egyetemi tanár, a GTK dékánja az átalakuló élelmiszergazdaság társadalmi és környezeti felelősségéről szólva kiemelte, hogy a globális erőforrás-használat és rendszerműködtetés ma már a mezőgazdaságra is kiterjed. Ha nem akarjuk meglévő erőforrásainkat aránytalanul túlhasználni, akkor radikális szemléletváltásra van szükség a mezőgazdasági termelés értelmezésében. A jövőben az élelmiszertermelő funkció részbeni megtartása mellett, a mezőgazdaság jelentős tényezőként szerepelhet akár az energiatermelő vagy ipari alapanyag előállítás szektoraiban is.

Dr. Káposzta József egyetemi docens a hazai regionális fejlesztéseket értékelve rámutatott, Magyarországon az agrárágazat nemzetgazdasági jelentősége nagyobb, mint a fejlett ipari országokban. Modern piaci viszonyok között a regionális fejlesztés hosszú távú céljai jelentősen kötődnek az agrárium helyzetéhez, állapotához, így magához a regionalizmus kérdésköréhez is.

Dr. Fogarassy Csaba egyetemi docens a Stratégiai környezeti vizsgálatok szerepét és jelentőségét értékelte a gazdaságfejlesztésben. Mint elmondta, a fejlett gazdaságú országokban az 1960-as években döbbentek rá arra, hogy a korlátlan ipari fejlődésért az emberiségnek súlyos árat kell fizetnie. Előadásában vezérfonalként vonult végig a környezetvédelemnek a regionális politikában való érvényesítése. Az európai uniós támogatások elnyeréséhez, sikeres felhasználásához elengedhetetlen, hogy a környezetvédelem követelményei és szempontjai is megjelenjenek a fejlesztési tervekben.

Dr. Lakatos Gyula egyetemi docens előadásában azt feszegette, vajon mi lehet az oka annak, hogy a társadalom szempontjából az ember a legdrágább termelési tényező, az emberi tőkét felhasználó gazdaság szempontjából pedig a legértéktelenebb? Különböző példákon mutatta be, hogy mennyibe kerül az emberi tőke a vállalatoknak és mennyibe a társadalomnak, és arról is szólt, hogy mekkora veszteséget okoznak a betegségek, a korai halálozás, a tömeges munkanélküliség.

A nyári egyetem támogatottságát jellemzi, hogy részt vállalt munkájában a MOL Nyrt, a Magyar Tudományos Akadémia és több további egyetem. A négy napos tanácskozás során a környezettudatos vállalati kultúra kiemelkedő szakemberei is előadásokat tartottak. A résztvevők ellátogattak a MOL Nyrt. Dunai Finomítójába is, ahol megismerkedtek az olajipari cég milliárdos nagyságrendű környezetvédelmi beruházásaival.

(

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

Nem LMBTQ-érzékenyítést, hanem kortárs bántalmazás elleni prevenciós órákat tartottak a verőcei iskolában

Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt. Ehhez képest a civil szervezet az intézmény felkérésére a kortárs bántalmazás megelőzéséről tartott prevenciós órákat a diákoknak.

Több mint 47 milliárd euróra növelné az Európai Parlament az Erasmus+ költségvetését

Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.