Elmaradt a külföldi diákok rohama

Elmaradt a várt felsőoktatási roham a szomszédos országok EU-csatlakozása után, bár korábban szakértők arra számítottak, hogy az uniós átjárhatóság megnöveli a nálunk tanuló határon túli magyar fiatalok létszámát - írja a Népszabadság hétfői számában.

  • Eduline

Az oktatási szakemberek jelentős része azt várta, hogy Szlovákia és Románia uniós csatlakozása után ugrásszerűen növekszik majd az ottani magyar nemzetiségű fiatalok érdeklődése az anyaország felsőoktatása iránt, ám ez az "uniós bumm" elmaradt. Ennek okáról csak találgatások léteznek, ám a szakértők egy része úgy véli, a tandíj bevezetésének híre is visszafogta az érdeklődést.

A lap szerint megalapozottabbnak tűnnek azok a vélemények, amelyek a megszilárduló határon túli magyar nyelvű egyetemi és főiskolai hálózatot sejtik a háttérben. Az oktatási tárca illetékese a Népszabadságnak elmondta: általában közel nyolcezer külföldi diák tanul a hazai felsőoktatásban, főként a szomszédos országok állampolgárai.

Ez a szám évente pár száz fővel változik, de lényegében állandó. Idén enyhe csökkenés várható. A minisztérium határon túli magyarokkal foglalkozó titkárságának becslése szerint a külföldi diákok 92-95 százaléka magyar nemzetiségű.

forrás: belföld.ma.hu

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu