Slow Film Fesztivál volt Egerben

Sikeresen és eredményesen zajlott július 20-tól augusztus 2-ig az Eszterházy Károly Főiskolán a Slow Film Fesztiválhoz kapcsolódó alkotó műhelymunka.

  • Edupress
Edupress
A Médiainformatika Intézet és a Líceum Televízió vezető szakemberei, mint Tóth Tibor mestertanár, a Líceum Tv vezetője, Borbás László média tanár, operatőr, a Líceum Tv vezető-helyettese, Varga Ferenc operatőr, a Líceum Tv munkatársa, Király Attila operatőr és Bollók Csaba filmrendező, a főiskola docense hét nemzet - német, francia, orosz, szlovák, thaiföldi, Hong kongi és magyar - 22 egyetemi hallgatójával két héten át elmélyült csapatmunkában próbálták modellezni azt a hasonlóságot, azonosságot és különbséget, amely a celluloid és a digitális filmkészítés lehetőségeiben rejlik. A részt vevő fiatalok elméletben és gyakorlatban, az ötlettől a megvalósulásig segítséget kaptak tanáraiktól. A műhely négy alkotócsoportja öt kisfilmet készített el, melyeket a Slow Film Fesztivál díjkiosztó gálaestjén mutattak be.

Báron György filmesztéta, a zsűri elnöke már a délután folyamán megtekintette a vizsga-filmeket és végigelemezte a stábokkal. A díjkiosztó gálaesten elismerően szólt a végzett munkáról, és kiemelte, mennyire nehéz egy ismeretlen stábot összerakni az operatőrtől a producerig, a szövegkönyvírótól a színészig, rendezőig, a közösségek azonban jól vizsgáztak. A zsűri véleménye szerint nem volt igazán nagy különbség az alkotó csoportok között, mindegyikük ötletgazdagon és nagy lelkesedéssel végezte a munkáját, és ez tanáraikat is dicséri. Összegzésében a filmesztéta hangsúlyozta, működik az alapötlet, miszerint a film nyelvét nemzetközi stábok segítségével tanulják meg a fiatalok.

A műhelymunka legizgalmasabb momentuma, hogy a világ legkülönbözőbb tájairól, eltérő kulturális hátérrel rendelkező fiatalok meg tudják találni a közöset a film nyelvében, vélekedett Bollók Csaba. "Érdekes csapatmunka volt, szerencsésen alakult a munkacsoportok kialakítása, mert mindegyikben akadt egy-egy domináns személyiség, illetve az is szimpatikus volt, hogy néhányan diákos humorral kezelték a szituációkat és játszottak a kamerával" - mondta el az egri származású filmrendező.

Borbás László szintén az elkészült alkotásokban megtalálható szellemességet emelte ki, bár a filmek groteszk elemeit és a mélyebb érzelmi mondanivalót is pozitívan értékelte azokban. "A műhelymunka során a különböző nemzetek hallgatói egy közös nyelven, a film nyelvén kommunikáltak egymással és így váltak igazi csapattá a két hét alatt" - mondta el az operatőr.

A zsűri a látottak alapján a főiskola Különdíját A fiú, aki madár akart lenni című alkotásnak ítélte, melynek alkotói: Frauke Kolbmüller (Bremen), Corinne Vicari (Marseille), Lee Ming-hay (Bremen), Bartis Gábor (Eger) és Alexandra Desenko (St Petersburg) volt.

A Slow Film Fesztiválhoz egy kétnapos filmelemző szeminárium is kapcsolódott dr. Szíjártó Imre, az Eszterházy Károly Főiskola Andragógia és Közművelődési Tanszékének docense vezetésével. A kezdőknek és haladóknak meghirdetett szemináriumra az ország legkülönbözőbb vidékeiről érkeztek mozgókép és média tanárok, valamint diákok, akik főként a főiskola mozgóképkultúra és médiaismeret, valamint művelődésszervező szakos hallgatói közül kerültek ki. A tanár összegzésében hangsúlyozta, izgalmas szakmai feladat volt még fel nem dolgozott, frissen bemutatott filmekről vitatkozni. Tapasztalatai szerint a résztvevők jól tudták alkalmazni az eddig megszerzett ismereteiket az elemzések és a filmek tartalmáról folytatott nyílt viták során.

Ismét elindult tehát egy újabb szellemi alkotó műhelymunka az Eszterházy Károly Főiskolán a város szülöttének, Illés Györgynek is emléket állítva. A kezdeményezés nemzetközi szinten is elismerést váltott ki, így az jövőre folytatódik.

(www.edupress.hu)
Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu