Emelkedett a pályakezdő álláskeresők száma

A júniusban befejeződött iskolaév után és a tavaszi szemeszter lezárásával tömegesen keresik fel a frissen végzettek a munkaügyi központokat. A szezonális hatásnak köszönhetően a nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma júliusban 18,9 százalékkal, azaz 6,9 ezer fővel emelkedett.

  • Edupress

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb adatai szerint az elmúlt egy évben 2,1 százalékkal növekedett a nyilvántartásban lévő pályakezdők száma, a júniusi stagnálást követően pedig a júliusi zárónapon a pályakezdők aránya az összes nyilvántartott álláskereső között 10,2 százalékra emelkedett. A legnagyobb mértékű emelkedés a Nyugat- és Közép-Dunántúlon volt 37,8, illetve 33,5 százalékkal, a legkisebb pedig Közép-Magyarországon 8 százalékkal.

Ez utóbbin belül Budapesten gyakorlatilag stagnált a pályakezdők létszáma. Már évek óta megfigyelhető az a jelenség, miszerint a frissen végzett, budapesti állást kereső fiatalok csak egy-két hónappal később mennek be a munkaügyi kirendeltségekre és kérik nyilvántartásba vételüket. Ebben szerepet játszik minden bizonnyal az is, hogy a fiatalok számára a fővárosban az önálló álláskeresés nagyobb lehetőségeket nyújt. Jellemzően azon fiatalok kérik ehhez a munkaügyi központok segítségét, akik egy-két hónap keresés után sem találnak munkát.A pályakezdők számának egy év alatti változása jelentős területi különbségeket mutat. Míg 2007 júliusához viszonyítva Közép-Magyarországon 4,6 százalékkal csökkent a nyilvántartott pályakezdők száma, a Közép-Dunántúlon pedig stagnált, addig a Dél-Dunántúlon az átlagot jóval meghaladó mértékben, 6,5 százalékkal nőtt.

Összességében a kedvezőbb munkaerő-piaci helyzetű régiókban kevesebb pályakezdő szerepel a nyilvántartásban: Közép-Magyarországon például az arányuk 3,6 százalékos a nyilvántartott álláskeresők között, a negatív pólust jelentő Észak-Alföldön viszont az érték 12,5 százalékát adják a pályakezdők.

(

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu