A természettudományi szakok alapképzésére járó egyetemistáknak - a bölcsészek nagy részével ellentétben - nem fűlik a foguk a majdani tanárkodáshoz. Így viszont szinte megjósolhatatlan, mire mennek majd a BSc-diplomájukkal.
A kétszintű felsőoktatás egyik nagy kérdése, hogy kiket képeznek ma a tanárképző intézmények - tanárok ugyanis, paradox módon, sok helyütt csak kivételképpen lesznek a végzettekből. Különösen a természettudományos szakokon: ezek hallgatóinak csak a töredéke választja azokat a modulokat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a hároméves alapképzés után tanári mesterképzésben koptathassák tovább a padot. "Ha ez a helyzet nem változik, hamarosan nehéz helyzetbe kerülhet a természettudományos tárgyak oktatása az általános és középiskolákban" - mondta a HVG-nek Mucsi László, a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karának dékánhelyettese.
Két évvel ezelőtt, a kétszintű felsőoktatás bevezetésével (lásd Bolognai emlékeztető című írásunkat az 54. oldalon) ugyanis alapvetően átalakult a tanárok képzése. Megszűnt az a korábbi helyzet, hogy általános iskolai tanárnak már főiskolai oklevéllel is el lehetett szegődni, csak a középiskolai tanerőktől követelték meg az egyetemi végzettséget. Az új rendszerben akár általános, akár középiskolai tanár csak ötévi tanulás árán lehet valakiből, azaz az alapképzés után a mesterképzésben is részt kell vennie annak, aki katedrára akar állni.
A HVG cikkének folytatása itt olvasható.Lannert Judit oktatási miniszter szerint megszüntetnék az Oktatási Hivatal és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem jelenlegi monopóliumát, és újra megnyitnák a képzési piacot külső szereplők előtt. A bejelentés azért is jelentős, mert 2025 januárjától kezdve az ötéves, 120 kredites új rendszerben szinte kizárólag az NKE által koordinált képzések közül választhatnak a pedagógusok.
Bár több tanulót vettek fel a 6 évfolyamos képzésekre, arányaiban kevesebben jártak sikerrel. Ehhez képest érdemes megjegyezni, hogy a nyolcadikosok többsége technikumba, nem pedig gimnáziumba került be.
„Adott a történelmi helyzet, hiszen ismét partnerként tekintenek ránk” – írta a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) legfrissebb bejegyzésében, amelyben Lannert Judit szakszervezetekkel kapcsolatos kijelentéseit idézték fel.
A történelem OKTV-ra összesen 3050 tanuló jelentkezett az idei tanévben. Az Oktatási Hivatal nyilvánosságra hozta a döntő helyezettjeit és iskoláikat, összegyűjtöttük, mely középiskolák diákjai értek el helyezést a versenyen.
A bizottsági meghallgatásán Lannert Judit a béremelés lehetőségéről is beszélt.
A nyári szünet közeledtével sok család számára fontos kérdés, hogyan oldják meg a gyermekek felügyeletét úgy, hogy közben élménydús programokban is részt vehessenek. Jó hír, hogy több önkormányzat által szervezett nyári napközis táborban még vannak elérhető helyek. Az árak között ugyan jelentős különbségek lehetnek, de több kerületben továbbra is kedvező feltételekkel biztosítanak egész napos programokat és napi háromszori étkezést a gyerekeknek.
