Elsöprő magyar siker a nemzetközi matek versenyen

Az ELTE és a BME diákjai több kategóriában is kiemelkedő helyezéseket értek el a bulgáriai Blagojevgrádban rendezett Egyetemisták Nemzetközi Matematikaversenyén.

  • Eduline

Egyéniben az első helyen hármas holtverseny alakult ki az ELTE negyedéves matematikus hallgatója, Rácz Béla András, valamint a Moszkvai Állami Egyetem és a Krakkói Jagelló egyetem egy-egy diája között Az egyetemek közötti nemzetközi megmérettetésben a tavalyihoz hasonlóan az ELTE végzett az élen.

A versenyen 4 kontinens 38 országából 89 egyetem 283 diákja vett részt. A Eötvös Loránd Tudományegyetem csapata mögött a Moszkvai Állami Egyetem csapata lett a második, a teheráni Sharif Egyetem a harmadik. Az ELTE-t Hablicsek Márton, Hubai Tamás, Pach Péter Pál, Paulin Roland, Pongrácz András, Rácz Béla András és Strenner Balázs matematikus hallgatók képviselték.

Az egyéni versenyben az ELTE hallgatói közül a kiemelt I. díjas (Grand Frist Prize) Rácz Béla András mellett Pach Péter Pál, Paulin Roland, Pongrácz András és Strenner Balázs 1. díjat, Hablicsek Márton és Hubai Tamás pedig II. díjat nyert. A szegedi Tudományegyetemről Gyenizse Gergő II. díjat, Kórus Péter II. díjat nyert. A Budapesti Műszaki Egyetemről Mészáros Tamás III. díjas lett, Vajas Dániel pedig Dicséretet (Honorable Mentioned) kapott. A csapatot Gyenes Zoltán doktorandusz kísérte, az előkészületeket Keleti Tamás irányította.

A verseny két napig tartott, a diákok mindkét nap 6 feladatot kaptak, amelyek megoldására 5 órájuk volt. Bár minden feladatra született tökéletes megoldás, senki sem tudta az összes feladatot megoldani. A három győztes a 12 feladatból 11-et oldott meg. A csapatok pontszámát a három legeredményesebb diák pontszámának összege adta.

MTI

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu