Az idei jelentkezők 91 százaléka felvételt nyerhet a felsőoktatásba

Átlagosan 343 pontot értek el az idei felvételizők, ez 71 százalékos teljesítménynek felel meg az új pontrendszerben. A felvételi ponthatárok 160 és 475 pont között szóródtak szét. Manherz Károly felsőoktatási szakállamtitkár kiegyensúlyozottnak értékelte a felvett hallgatók eloszlását az ország felsőoktatási intézményei között a felvételi eredményeket elemző, Budapesten tartott sajtótájékoztatón.

  • Edupress

A szakállamtitkár szerint a vidéki intézményeknek kedvezett az új pontrendszer, viszonylag jól fel tudták tölteni rendelkezésükre álló helyeiket. A tavalyi évben ugyanis több helyről jelezték, hogy nagyon kevés hallgatót tudtak csak felvenni, és ez finanszírozási problémát okozott.

Manherz Károly tájékozatott, hogy a 12500 felsőfokú szakképzésre elkülönített államilag támogatott helyek egy részét, 980 helyet átcsoportosítottak, így az agrár, a gazdaságtudományi, a műszaki, természettudományos, orvosi és informatikai képzésre több hallgatót lehet felvenni.Összesen 96990 jelentkezést fogadott el az Oktatási Hivatal a tavaszi jelentkezési időszakban. A múlt heti eredmények szerint eddig 80924 jelentkező nyert felvételt valamelyik intézménybe. 

A pótfelvételi során azonban további 8-10 ezer fiatal kerülhet be a felsőoktatásba, így várhatóan a felvettek végleges száma 88-89 ezer lesz- mondta Bakonyi László, az Oktatási Hivatal elnöke. 

Még lehet jelentkezni

A

pótfelvételi eljárásban

csak az vehet részt, aki nem nyert felvételt, vagy nem is jelentkezett a hagyományos jelentkezési időszakban. Minden jelentkező csak egy helyet jelölhet meg, a jelentkezést pedig a kiválasztott intézményben kell lebonyolítani. Összesen 2200 képzést hirdettek meg az intézmények, államilag támogatott képzésre azonban csak felsőfokú szakképzés, vagy mesterképzés keretében van lehetőség felvételt nyerni, a többi hely csak költségtérítéses finanszírozási formában áll a jelentkezők rendelkezésére. A jelentkezéseket

augusztus 13

-ig kell benyújtani az intézményeknek. 

Az

Eduline korábbi cikke

tippeket ad azoknak, akiket nem vettek fel vagy nem arra a szakra nyertek felvételt, ahova eredetileg menni szerettek volna.

A jelentkezők felének van nyelvvizsgája

Kerekes Gábor, az Educatio Kht. ügyvezetője elmondta, hogy túljelentkezés a művészeti, a nemzetvédelmi, a sporttudományi, a gazdasági, a bölcsészettudományi és társadalomtudományi területen mutatkozott. Az informatikai, műszaki és pedagógus képzésben a jelentkezők száma nagyjából azonos volt a meghirdetett helyek számával, viszont a természettudományos szakokra és a felsőfokú szakképzésben meghirdetett szakokra kevesebb jelentkezés érkezett a rendelkezésre álló helyek számánál. A felvett diákok több mint 50 százaléka 350-400 pontot ért el az új 480 pontos rendszerben, mintegy felüknek legalább egy nyelvvizsgája, 36 százalékuknak pedig legalább egy tárgyból emelt szintű érettségi vizsgája van. Maximum pontszámot egyetlen szakon sem kellett teljesíteni a bejutáshoz, a legmagasabb ponthatár 475 pont volt.

(

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu