Az Országos Felsőoktatási Információs Központ szerint a tavalyi tendenciákhoz hasonlóan idén is magas pontszámokra kell számítani a népszerű alapszakok esetében. Tavaly hat szakon kellett maximális pontszámot teljesíteniük a felvételizőknek, ezek között érdekes módon csak két nemzetközi gazdálkodás és egy kommunikáció és médiatudomány szak szerepelt, az egyébként legnépszerűbbnek minősített turizmus-vendéglátás szak nem volt a 144 pontot követelő szakok listáján. Ám a közel maximumot, 140 pontot kérő szakok közé már felkerült, olyan képzések társaságában, mint a nemzetközi tanulmányok, a szociológia, vagy a pszichológia. Ez az idei pontszámítási rendszer szerint 466-463 pont körüli elvárásnak felel meg.
Legnépszerűbb tudományterületek tavaly és mostTöretlen népszerűségnek örvend a gazdaságtudományi képzési terület, tavaly és idén is magasan ez a képzéscsoport vonzotta a legtöbb jelentkezőt. A legnépszerűbb szakok között itt a turizmus-vendéglátás, a gazdálkodási és menedzsment, a kereskedelem és marketing, pénzügy és számvitel, nemzetközi gazdálkodás alapszakokat érdemes említeni. Az oktatási tárca 2008 szeptemberére és 2009 szeptemberére is 5900 államilag támogatott helyet különített a gazdaságtudományi képzési területre, a szakindítás lehetőségével egyre több magyarországi intézmény él. A szakok népszerűek, a versenyt azonban vélhetően olyan szempontok döntik majd el, mint a kurrens szakirány kínálata, vagy a kiemelkedő nemzetközi kapcsolatápolás. A Modern Üzleti Tudományok Főiskolája például kereskedelem és marketing szakon e-kereskedelem szakirányú lehetőséget kínál egyedüliként az országban, amely az új típusú gazdaság két fő húzóerejére - a globalizációra és az információs- és kommunikációs technológia fejlődésére - épít befolyásolva többek között a gazdasági mechanizmusokat. A Szent István Egyetem Gazdaságtudományi Kara pedig a gyakorlatorientált képzés mellett a nemzetközi kapcsolatok terén emelkedik ki a sorból, olyan intézményekkel valósít meg együttműködést, mint az Institut of Finance, India, University of Delhi, Katmandu Egyetem. A tavaly harmadik helyen álló, idén azonban a műszaki képzést megelőzve második helyet elfoglaló bölcsészettudományi képzési terület többek között a kommunikáció és médiatudomány alapszak miatt ilyen népszerű tudományterület a jelentkezők körében, persze pszichológia, szociológia, andragógia és szabad bölcsészt szakokat is szép számmal jelölték meg a jelentkezők. A tavaly harmadik legnépszerűbb kommunikáció és médiatudomány szakot is egyre több intézmény felvette képzési palettájára, már a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, vagy a Budapesti Corvinus Egyetem is oktat kommunikációs szakembereket. Választási lehetőség tehát van, csak azt kell eldönteni, hogy az elméleti képzésben, vagy a gyakorlati oktatásban jeleskedő intézményben szeretne tanulni a felvételiző. Ellentmondást nem tűrően nagyszerű elméleti oktatást nyújt az Eötvös Loránd Tudományegyetem, meg is követelte a tavalyi jelentkezőitől a maximálisan elérhető pontszámot a felvételhez. Gyakorlati képzésben azonban úttörő szerepet vállalt a Dunaújvárosi Főiskola, amely a Magyar Akkreditációs Bizottsággal való hosszas egyeztetést követően elérte, hogy az elméleti tematika hátrányára olyan gyakorlati tárgyak képzését valósíthassa meg, mellyel médiatechnológiai kompetenciák elsajátítását teszi lehetővé a hallgatók számára. Ezzel úttörő szerepet vállalt abban, hogy a képzési kimeneti követelményeknek megfelelve, gyakorlatorientált képzést valósított meg, melyet akkreditált a MAB.
Mesterképzések előtt állókMesterképzésre 3500 helyet különített el idén az oktatási tárca, a jelentkezőknek belső, intézményi felvételit kell tenniük, amelyet 100 pontos rendszerben értékelnek az intézmények. Egyelőre idén 90 körüli mesterszakot hirdettek meg az intézmények, amelyekre elsősorban a korábbi rendszerben végzett okleveles továbbtanulók jelentkezését várták. Jövőre 300-400 mesterszak indulását jósolja Bazsa György, a Magyar Akkreditációs Bizottság elnöke. Vélhetően a mesterszakok választásánál is megjelennek majd az alapképzéses jelentkezéseknél tapasztalt preferenciák. Az idei jelentkezések esetében a legszembetűnőbb a tanári mesterképzésekre jelentkezők száma, de sokan jelöltek meg gazdaságtudományi mesterképzést is. A bölcsészettudományi területen belül viszonylag kevés mesterképzés hirdettek meg az intézmények, de nem szerepeltek olyan szakok a felvételi tájékoztatóban, mint a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola marketingkommunikációs mesterképzése, amelyet a londoni Middlesex Egyetemmel együttműködésben indít a főiskola. Vass László, a BKF rektora szerint úttörő a hazai felsőoktatási piacon a marketingkommunikációs mesterképzés, ugyanis az intézmények többsége nem nyit az üzleti kommunikáció felé. A hagyományos értelemben vett kommunikációs képzés telítettségéről beszélnek, míg a szakosodott üzleti és intézményi kommunikációs szakemberigényről nem esik szó. A BKF most egy év alatt elvégezhető marketingkommunikációs angol nyelvű mesterképzést indít, ahol az angol szakemberekkel szoros együttműködésben folyik az oktatás és készült a tematika.
Diplomásoknak nem csak mesterképzés A többciklusú képzési rendszer bevezetése óta a diplomával rendelkezőknek lehetőségük nyílik szakirányú továbbképzésen is részt venni, melyre a jelentkezés nem a hagyományos jelentkezési időszakkal együtt van és a felvételi rendszer sem egységes pontrendszer alapján történik. Igaz, államilag támogatott hely nincs a SZTK-ben, ám lehetőséget nyújt a továbbképzésre. Ezek között is érdemes kutakodni a felsőfokú oklevéllel rendelkezőknek, hiszen itt is lehet találni igaz gyöngyszemeket a képzési kínálatban. A MÜTF például üzletfejlesztő menedzser szakirányával egyedülálló az országban, vagy online kereskedelem szakirányával szintén kiemelkedő a képzések közül, hiszen olyan sikereket ér el hallgatóival, mint a Google nemzetközi versenyén a harmadik helyezett.
Hol várható magas ponthatár?A ponthatárok megállapítása egy számítógépes algoritmus segítségével történik. Minden egyes szak esetében az oda jelentkezők pontszámaiból alakul ki egy országos sorrend, amelynek csúcsán a legtöbb pontot elért jelentkező áll, majd sorra következik a többi, kevesebb pontot elért reménybeli gólya.A felvehető hallgatók számát - így a ponthatárokat - azonban még számos más tényező befolyásolja. Ilyenek az egyes képzési területekre felvehető, államilag támogatott hallgatók számát meghatározó keretszámok, vagy az egy-egy intézménybe felvehető összhallgatói létszámot befolyásoló intézményi kapacitás, illetve a jelentkezők, hiszen minél többen szeretnének bejutni egy adott szakra, a ponthatár annál inkább emelkedni fog.
Új pontszámítási rendszerAlapképzésre, egységes, osztatlan képzésre jelentkezés esetén 480 pontot lehet maximálisan elérni, ami a tanulmányi pontokból (max. 200 pont), az érettségin elért eredmények pontjaiból (max. 200 pont) és a többletpontokból (max. 80 pont) tevődik össze.A pontszámokat a tanulmányi és érettségi pontszámokból, vagy az érettségi pontszámok kétszereséből számítják ki, minden esetben a jelentkező számára kedvezőbb pontszám az érvényes. Az emelt szintű érettségiért plusz 40, középfokú nyelvvizsgáért 35, felsőfokú nyelvvizsgáért 50 pont kapható. Maximum 80 többletpont szerezhető az új pontszámítási rendszerben.
(www.edupress.hu)
