Regionális Tudásközpont létrehozását tervezik Zalaegerszegen

A Budapesti Gazdasági Főiskola felmérve a felsőoktatást érintő intézkedések, és az új felvételi pont-meghatározási rendszer várható hatásait Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzatának vezetésével való egyetértésben Regionális Tudásközpont létrehozását kezdeményezte Zalaegerszegen, kihelyezett intézetének campusán. A Pécsi Tudományegyetem örömmel üdvözölte a kezdeményezést, a vezetők most tárgyalnak egymással és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem vezetésével, a három felsőoktatási intézmény közötti lehetséges együttműködés részleteiről.

  • Edupress

A Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF), gazdasági és gyakorlati szemléletének köszönhetően hamar felismerte a felsőoktatást érintő intézkedések esetleges kedvezőtlen hatásait regionális intézeteinek működésére. Zalaegerszegen és Salgótarjánban egyaránt azonnali lépéseket kezdeményezett a helyi intézmények fenntarthatóságának érdekében.

A BGF megvizsgálva a zalaegerszegi lehetőségeket felvette a kapcsolatot a helyi politika vezetőivel, a Pécsi Tudományegyetemmel, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel, mely utóbbi két intézmény kihelyezett képzései miatt ugyancsak érintett. A tárgyaló felek nyitottságának eredményeképpen a BGF Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar Zalaegerszegi Intézete, a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karának Zalaegerszegi Központja és a Budapesti Műszaki és Gazdasátudományi Egyetem főiskolai szintű kihelyezett zalaegerszegi gépészmérnökképzője egy Regionális Tudásközpontot hozna létre a BGF helyi campusának területén.A tárgyalások folyamatban vannak, az együttműködés részletei jelenleg körvonalazódnak. Amennyiben az együttműködés megvalósul, a hivatalos aláírásra a Budapesti Gazdasági Főiskola zalaegerszegi tanévnyitóján kerül sor szeptemberben.

(

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu