A Nyugat-magyarországi Egyetem hallgatója indul az ötkarikás játékokon

A Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Karának hallgatója, Radasics Vilmos indul az augusztus 8. és 24. között Pekingben megrendezett ötkarikás játékokon. A Nemzetközi Kerékpáros Szövetség (UCI) a BMX sportágban indulók névsorát felülvizsgálva, arról tájékoztatta a magyar szövetséget, hogy egy férfi versenyzőjük számára szabadkártyát ad.

  • Edupress

Krizsanits János, a nemzeti szövetség elnöke a Magyar Olimpiai Bizottságnak az olimpián először szereplő BMX szakágban Radasics Vilmos soproni versenyző és Borbély Ferenc edző részvételét javasolta. Az összkvótahelyek száma idén a szakágon belül férfiaknál 32. Radasics Vilmos tartalék helyről áll a rajthoz, őt - norvég és japán társával együtt - a 2008. május végén - június elején Tajyuanban (Kína) megrendezett világbajnokság nyolcaddöntőjében elért eredménye alapján kvalifikálták. A Nyugat-magyarországi Egyetem hallgatója így a szakágban egyedül képviseli Magyarországot a XXIX. Olimpiai Játékokon.

A sportág születése

A 60-as évek Amerikájában nagy népszerűségnek örvendett a motocrossozás. Kaliforniában fiatal srácok, motorok hiányában bringáikkal utánozták a nagyokat - így született meg a BMX, teljes nevén bycicle motocross. A sportág számára akkor nyílt meg az út az olimpia fele, amikor a Nemzetközi BMX-szövetség megalakulását követően,1993-ban a Nemzetközi Kerékpáros-szövetség (UCI) teljes jogú státuszt adott a sportág eredeti változatának. Az ősi változat nem kevésbé látványos, mint a tereken, lépcsőkön és egyéb rögtönzött pályákon megtekinthető, pontozásos változat.

A versenyzőknek itt egy 350 méteres, éles kanyarokkal, emelkedőkkel, kettes-hármas ugratókkal tarkított pályán kell végigtekerniük. 30-45 másodpercük van rá, hogy az élmezőnybe kerüljenek. A pályán egyszerre nyolc sportoló van versenyben, közülük a legjobb négy kerül tovább - egészen addig, míg az előfutamok, negyeddöntők, elődöntők mezőnyében nem alakul ki a finálé, ahol szintén nyolcan küzdenek meg az érmekért.

(

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu