489 ezer férőhely van a felsőoktatásban

Az Oktatási Hivatal ellenőrzés után jóváhagyta a felsőoktatási intézmények kapacitásszámait. Jelenleg 489 ezer hallgatói férőhely van a magyar felsőoktatásban, az aktív hallgatói létszám pedig 380 ezer fő - jelentette be Manherz Károly felsőoktatási szakállamtitkár szerdán, Budapesten.

  • Edupress

Az Oktatási Hivatal helyszíni ellenőrzései során vizsgálta a személyi, infrastrukturális feltételeket, mint az informatikai ellátottság, a könyvtár felszereltség, nem vizsgálta azonban a Magyar Akkreditációs Bizottság hatáskörébe tartozó oktatói minőséget. A helyszíni ellenőrzést a hitéleti képzést kivéve minden képzési területen elvégezte az OH, összesen 47 intézménynél, 84 helyszínen folytattak vizsgálatot, 423 tanteremnél azt is megnézték, hogy képes-e annyi hallgatót befogadni, amennyit az intézmény jelzett.

A többi felsőoktatási intézmény esetében a vizsgálatot már korábban elvégezték. Bakonyi László, az OH vezetője a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a felsőoktatási törvény alapján az ellenőrzést 2009-ben kellett volna lebonyolítani, de az intézmények kérésére előre hozták.Az ellenőrzés során kirajzolódott, hogy a 489 ezer férőhelyből 15 ezret idegen nyelvű képzésre kívánnak felhasználni az intézmények. A gazdaságtudományi képzésben 102 ezer férőhely van, társadalomtudományi képzésben 42 ezer, a műszaki területen 55 ezer, a bölcsészképzésben 53 ezer, a jogi képzésben 38 ezer, az orvosi, egészségtudományi képzésben 34 ezer, a pedagógusképzésben 38 ezer, az agrárképzésben 23 ezer.A hallgatói kapacitásszám azért fontos, mert az intézmények ez alapján "kapnak hallgatói létszámot", s tervezhetnek, alakíthatják stratégiájukat.

Forrás: origo

(

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu