A magyar diákok külföldön tanulnának

A középiskolás diákok mintegy háromnegyedét foglalkoztatja a pár hónapos külföldi tanulás lehetősége, a tanulók leginkább Nagy-Britanniát választanák úti célul - tartalmazza a Felvételi Információs Szolgálat (FISZ) felmérése.

  • Eduline

Az 512 érettségit adó középiskola 2863 diákjának megkérdezésével készült felmérésből kiderül, hogy a lányok 77 százaléka, a fiúk 68 százaléka tervezi, hogy néhány hónapot külföldön tanul. A gimnazistáknak - válaszaik alapján - 77 százaléka menne külföldre pár hónapra, míg a szakközépiskolásoknak 66 százaléka. Vidék és a főváros között nincs ilyen eltérés, a vidéki diákok 74, a budapestiek 76 százaléka kerekedne fel. A pályákat tekintve a legaktívabbak a jogi és igazgatási pályára készülők, a legkevésbé motiváltak a nemzetvédelmi és katonai pályára készülők.

Jóval kisebb hajlandóság mutatkozik a fiatalokban arra, hogy akár éveket töltsenek külföldön tanulás céljából. A megkérdezettek 40 százaléka tervezi, hogy évekig tanul külföldön. A szakközépiskolások és gimnazisták között e tekintetben nincs jelentős különbség. A budapestiek ugyanakkor kalandvágyóbbnak mutatkoznak: 45 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy tervezi a többéves külföldi tanulást, a vidékieknél ez az arány 39 százalék. A pályaválasztást tekintetve a művészeti pályára készülők a legaktívabbak (47 százalék), a legkevésbé pedig a pedagógusnak készülők (29 százalék).

A rövid távú külföldi munka a diákok 75 százalékát foglalkoztatja. A lányok 77, a fiúk 69 százaléka töltene el külföldön néhány hónapot munkavállalóként. Leginkább az orvosi és gazdasági pályára készülők, a legkevésbé a nemzetvédelmi és katonai pályára készülők hagynák el e célból az országot. Hosszabb, néhány éves külföldi munkavállalást a diákok 57 százaléka tervezne. A vidéki diákok 58, a budapestiek 54 százaléka menne el hosszabb időre külhoni munka miatt. A leginkább a gazdasági pályára, a legkevésbé a nemzetvédelmi és katonai pályára készülők vállalnának más országban hivatást. A szakközépiskolások 60, a gimnazisták 56 százaléka érzi úgy, hogy szívesen kipróbálná magát más országokban.

Mind a tanulás, mind a munka szempontjából a három legnépszerűbb ország - sorrendben - Nagy-Britannia, Németország és Ausztria. Az Egyesült Királyságba tanulni a diákok 43, míg dolgozni 39 százaléka menne. Németországot mind tanulás, mind munka szempontjából a tanulók 14 százaléka választaná. Ausztriát tanulmányok miatt a válaszadók hat, munka miatt nyolc százaléka választaná.

A felmérésből kiderült, hogy az Európai Unión belüli továbbtanulási lehetőségekkel a megkérdezett diákok 25 százaléka egyáltalán nincs tisztában, 64 százaléka hallott már néhány ösztöndíj-lehetőségről, és csak 11 százalékuk közölte azt, hogy tisztában van a lehetőségekkel. A diákok 92 százaléka nyilatkozott úgy, hogy valamilyen szinten tud angolul: 20 százalékuk alapszinten, 57 százalékuk középszinten, 15 százalékuk felsőszinten beszéli a nyelvet. Németül a diákok 64 százaléka, franciául 20 százaléka tanul. Spanyolul a megkérdezettek hét százaléka tud valamilyen szinten.

További karrierépítéssel foglalkozó híreket a

HVG Karrier

oldalán olvashatsz

Hozzászólások

A szakképzést választó diákok egy része már az iskolában szakmát váltana

A szakképző iskolákban az éves lemorzsolódás ötször akkora, mint a technikumokban, a pályaválasztásukban bizonytalan diákok pedig gyakran más szakmában képzelik el a jövőjüket. Többek között erről beszélt Nagy Zoltán, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) megbízott elnöke a XXVIII. Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.

Megalakulása óta közel 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar

2015 és 2026 között összesen csaknem 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium válaszából, amelyet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közérdekű adatigénylésére küldött. A szakszervezet szerint a szervezetnek már meg kellett volna szűnnie.

Ötödik és nyolcadik osztály között veszik el a tanulási kedv: 6+6-os iskolarendszert javasolnak a szakértők

A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.

Vidnyánszky Attila bocsánatot kért az SZFE átalakításáért, majd felsorolta, miért volt jó a modellváltás

Nyílt levélben reagált Vidnyánszky Attila a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2020-as modellváltásának hatodik évfordulóján tartott megemlékezésre. A Nemzeti Színház vezérigazgatója, az egyetemet fenntartó alapítvány korábbi elnöke Bocsánatkérés című levelében az elmúlt hat év eredményeit sorolta fel, és a korábbi egyetemi működést is bírálta.