A magyar diákok külföldön tanulnának

A középiskolás diákok mintegy háromnegyedét foglalkoztatja a pár hónapos külföldi tanulás lehetősége, a tanulók leginkább Nagy-Britanniát választanák úti célul - tartalmazza a Felvételi Információs Szolgálat (FISZ) felmérése.

  • Eduline

Az 512 érettségit adó középiskola 2863 diákjának megkérdezésével készült felmérésből kiderül, hogy a lányok 77 százaléka, a fiúk 68 százaléka tervezi, hogy néhány hónapot külföldön tanul. A gimnazistáknak - válaszaik alapján - 77 százaléka menne külföldre pár hónapra, míg a szakközépiskolásoknak 66 százaléka. Vidék és a főváros között nincs ilyen eltérés, a vidéki diákok 74, a budapestiek 76 százaléka kerekedne fel. A pályákat tekintve a legaktívabbak a jogi és igazgatási pályára készülők, a legkevésbé motiváltak a nemzetvédelmi és katonai pályára készülők.

Jóval kisebb hajlandóság mutatkozik a fiatalokban arra, hogy akár éveket töltsenek külföldön tanulás céljából. A megkérdezettek 40 százaléka tervezi, hogy évekig tanul külföldön. A szakközépiskolások és gimnazisták között e tekintetben nincs jelentős különbség. A budapestiek ugyanakkor kalandvágyóbbnak mutatkoznak: 45 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy tervezi a többéves külföldi tanulást, a vidékieknél ez az arány 39 százalék. A pályaválasztást tekintetve a művészeti pályára készülők a legaktívabbak (47 százalék), a legkevésbé pedig a pedagógusnak készülők (29 százalék).

A rövid távú külföldi munka a diákok 75 százalékát foglalkoztatja. A lányok 77, a fiúk 69 százaléka töltene el külföldön néhány hónapot munkavállalóként. Leginkább az orvosi és gazdasági pályára készülők, a legkevésbé a nemzetvédelmi és katonai pályára készülők hagynák el e célból az országot. Hosszabb, néhány éves külföldi munkavállalást a diákok 57 százaléka tervezne. A vidéki diákok 58, a budapestiek 54 százaléka menne el hosszabb időre külhoni munka miatt. A leginkább a gazdasági pályára, a legkevésbé a nemzetvédelmi és katonai pályára készülők vállalnának más országban hivatást. A szakközépiskolások 60, a gimnazisták 56 százaléka érzi úgy, hogy szívesen kipróbálná magát más országokban.

Mind a tanulás, mind a munka szempontjából a három legnépszerűbb ország - sorrendben - Nagy-Britannia, Németország és Ausztria. Az Egyesült Királyságba tanulni a diákok 43, míg dolgozni 39 százaléka menne. Németországot mind tanulás, mind munka szempontjából a tanulók 14 százaléka választaná. Ausztriát tanulmányok miatt a válaszadók hat, munka miatt nyolc százaléka választaná.

A felmérésből kiderült, hogy az Európai Unión belüli továbbtanulási lehetőségekkel a megkérdezett diákok 25 százaléka egyáltalán nincs tisztában, 64 százaléka hallott már néhány ösztöndíj-lehetőségről, és csak 11 százalékuk közölte azt, hogy tisztában van a lehetőségekkel. A diákok 92 százaléka nyilatkozott úgy, hogy valamilyen szinten tud angolul: 20 százalékuk alapszinten, 57 százalékuk középszinten, 15 százalékuk felsőszinten beszéli a nyelvet. Németül a diákok 64 százaléka, franciául 20 százaléka tanul. Spanyolul a megkérdezettek hét százaléka tud valamilyen szinten.

További karrierépítéssel foglalkozó híreket a

HVG Karrier

oldalán olvashatsz

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu