A magyar diákok külföldön tanulnának

A középiskolás diákok mintegy háromnegyedét foglalkoztatja a pár hónapos külföldi tanulás lehetősége, a tanulók leginkább Nagy-Britanniát választanák úti célul - tartalmazza a Felvételi Információs Szolgálat (FISZ) felmérése.

  • Eduline

Az 512 érettségit adó középiskola 2863 diákjának megkérdezésével készült felmérésből kiderül, hogy a lányok 77 százaléka, a fiúk 68 százaléka tervezi, hogy néhány hónapot külföldön tanul. A gimnazistáknak - válaszaik alapján - 77 százaléka menne külföldre pár hónapra, míg a szakközépiskolásoknak 66 százaléka. Vidék és a főváros között nincs ilyen eltérés, a vidéki diákok 74, a budapestiek 76 százaléka kerekedne fel. A pályákat tekintve a legaktívabbak a jogi és igazgatási pályára készülők, a legkevésbé motiváltak a nemzetvédelmi és katonai pályára készülők.

Jóval kisebb hajlandóság mutatkozik a fiatalokban arra, hogy akár éveket töltsenek külföldön tanulás céljából. A megkérdezettek 40 százaléka tervezi, hogy évekig tanul külföldön. A szakközépiskolások és gimnazisták között e tekintetben nincs jelentős különbség. A budapestiek ugyanakkor kalandvágyóbbnak mutatkoznak: 45 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy tervezi a többéves külföldi tanulást, a vidékieknél ez az arány 39 százalék. A pályaválasztást tekintetve a művészeti pályára készülők a legaktívabbak (47 százalék), a legkevésbé pedig a pedagógusnak készülők (29 százalék).

A rövid távú külföldi munka a diákok 75 százalékát foglalkoztatja. A lányok 77, a fiúk 69 százaléka töltene el külföldön néhány hónapot munkavállalóként. Leginkább az orvosi és gazdasági pályára készülők, a legkevésbé a nemzetvédelmi és katonai pályára készülők hagynák el e célból az országot. Hosszabb, néhány éves külföldi munkavállalást a diákok 57 százaléka tervezne. A vidéki diákok 58, a budapestiek 54 százaléka menne el hosszabb időre külhoni munka miatt. A leginkább a gazdasági pályára, a legkevésbé a nemzetvédelmi és katonai pályára készülők vállalnának más országban hivatást. A szakközépiskolások 60, a gimnazisták 56 százaléka érzi úgy, hogy szívesen kipróbálná magát más országokban.

Mind a tanulás, mind a munka szempontjából a három legnépszerűbb ország - sorrendben - Nagy-Britannia, Németország és Ausztria. Az Egyesült Királyságba tanulni a diákok 43, míg dolgozni 39 százaléka menne. Németországot mind tanulás, mind munka szempontjából a tanulók 14 százaléka választaná. Ausztriát tanulmányok miatt a válaszadók hat, munka miatt nyolc százaléka választaná.

A felmérésből kiderült, hogy az Európai Unión belüli továbbtanulási lehetőségekkel a megkérdezett diákok 25 százaléka egyáltalán nincs tisztában, 64 százaléka hallott már néhány ösztöndíj-lehetőségről, és csak 11 százalékuk közölte azt, hogy tisztában van a lehetőségekkel. A diákok 92 százaléka nyilatkozott úgy, hogy valamilyen szinten tud angolul: 20 százalékuk alapszinten, 57 százalékuk középszinten, 15 százalékuk felsőszinten beszéli a nyelvet. Németül a diákok 64 százaléka, franciául 20 százaléka tanul. Spanyolul a megkérdezettek hét százaléka tud valamilyen szinten.

További karrierépítéssel foglalkozó híreket a HVG Karrier oldalán olvashatsz
Hozzászólások

Egy hónap alatt több mint ötszázzal nőtt a betöltetlen tanári állások száma, matektanárból a legnagyobb a hiány

Az iskolák már a szeptemberi tanévkezdésre készülnek, ezért jelentősen megnőtt a betöltetlen tanári állások száma: a Közszolgállás portálon már több mint 1200 hirdetés szerepel. A legtöbb intézmény matematikatanárt keres, de angol-, magyar-, testnevelés- és digitális kultúra szakos pedagógusokból is jelentős a hiány. A hirdetések alapján az is látszik, hogy sok iskola már nem ragaszkodik egy konkrét szakpárhoz, hanem a második szak tekintetében is rugalmasabb feltételeket szab a jelentkezőknek.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.