Sorrendváltoztatás mellett és ellen

Sok felvételiző elbizonytalanodik a február közepéig megválasztott döntésében és különböző indokok miatt más sorrendet állítana fel az intézmények és a szakok között. A Felvi.hu összegyűjtötte a sorrendmódosítás mellett és ellen szóló érveket.

  • Edupress

Mivel "egyazon felvételi eljárásban a jelentkező csak egy helyre vehető fel, mégpedig a rangsorában szereplő első olyan helyre, ahová elég a pontszáma", bizonyos esetekben érdemes megfontolnia a jelentkezési sorrend megváltoztatását, melyre július 10-ig egy alkalommal van lehetőség. A sorrendmódosítás intézhető e-felvételivel, postai úton (Budapest, Pf. 1190), illetve személyesen az Ügyfélszolgálaton (Budapest VIII. Reviczky utca 6.) is, a változtatás szabályait pedig a

www.felvi.hu

oldalon is megtalálható Felsőoktatási felvételi tájékoztató tartalmazza.

Felesleges törölni, vagy sorrendet változtatni abban az esetben, ha a jelentkező nem teljesítette a gyakorlati vizsgát vagy nem jelent meg, nem felelt meg, hiszen ebben az esetben nem számolható számára pont, így ez nem befolyásolja a felvételiző esélyeit a többi megjelölt szakon. Sokan akkor is sorrendet akarnak változtatni, ha nem érzik megfelelőnek az érettségin elért eredményeiket és az adott szakon megállapított magas jelentkezői létszám is elbizonytalanítja őket. Nem számít azonban, hogy az a szak, melyre a felvételiző szerint "úgysem nyerhet felvételt", fent van-e a listán, mert előfordulhat, hogy mégis rosszul méri fel az esélyeit. Egy eredménytelenül megpályázott hely nem jelent hátrányt, nem számít, hogy része volt-e a listának vagy nem.

Érdemes viszont elgondolkozni a sorrendváltoztatáson, ha az "életkörülmények", vagy a képzésről alkotott vélemény megváltozik. Amennyiben az anyagi helyzet nem teszi lehetővé a költségtérítéses képzésben való részvételt, vagy a szak többé nem szimpatikus a jelentkezőnek, érdemes azt hátrébb sorolni a listában, illetve ha tudja az illető, hogy biztosan nem iratkozna be az adott képzésre, akkor töröltetni azt.

(

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu