Sorrendváltoztatás mellett és ellen

Sok felvételiző elbizonytalanodik a február közepéig megválasztott döntésében és különböző indokok miatt más sorrendet állítana fel az intézmények és a szakok között. A Felvi.hu összegyűjtötte a sorrendmódosítás mellett és ellen szóló érveket.

  • Edupress

Mivel "egyazon felvételi eljárásban a jelentkező csak egy helyre vehető fel, mégpedig a rangsorában szereplő első olyan helyre, ahová elég a pontszáma", bizonyos esetekben érdemes megfontolnia a jelentkezési sorrend megváltoztatását, melyre július 10-ig egy alkalommal van lehetőség. A sorrendmódosítás intézhető e-felvételivel, postai úton (Budapest, Pf. 1190), illetve személyesen az Ügyfélszolgálaton (Budapest VIII. Reviczky utca 6.) is, a változtatás szabályait pedig a

www.felvi.hu

oldalon is megtalálható Felsőoktatási felvételi tájékoztató tartalmazza.

Felesleges törölni, vagy sorrendet változtatni abban az esetben, ha a jelentkező nem teljesítette a gyakorlati vizsgát vagy nem jelent meg, nem felelt meg, hiszen ebben az esetben nem számolható számára pont, így ez nem befolyásolja a felvételiző esélyeit a többi megjelölt szakon. Sokan akkor is sorrendet akarnak változtatni, ha nem érzik megfelelőnek az érettségin elért eredményeiket és az adott szakon megállapított magas jelentkezői létszám is elbizonytalanítja őket. Nem számít azonban, hogy az a szak, melyre a felvételiző szerint "úgysem nyerhet felvételt", fent van-e a listán, mert előfordulhat, hogy mégis rosszul méri fel az esélyeit. Egy eredménytelenül megpályázott hely nem jelent hátrányt, nem számít, hogy része volt-e a listának vagy nem.

Érdemes viszont elgondolkozni a sorrendváltoztatáson, ha az "életkörülmények", vagy a képzésről alkotott vélemény megváltozik. Amennyiben az anyagi helyzet nem teszi lehetővé a költségtérítéses képzésben való részvételt, vagy a szak többé nem szimpatikus a jelentkezőnek, érdemes azt hátrébb sorolni a listában, illetve ha tudja az illető, hogy biztosan nem iratkozna be az adott képzésre, akkor töröltetni azt.

(

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

A szakképzést választó diákok egy része már az iskolában szakmát váltana

A szakképző iskolákban az éves lemorzsolódás ötször akkora, mint a technikumokban, a pályaválasztásukban bizonytalan diákok pedig gyakran más szakmában képzelik el a jövőjüket. Többek között erről beszélt Nagy Zoltán, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) megbízott elnöke a XXVIII. Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.

Megalakulása óta közel 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar

2015 és 2026 között összesen csaknem 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium válaszából, amelyet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közérdekű adatigénylésére küldött. A szakszervezet szerint a szervezetnek már meg kellett volna szűnnie.

Ötödik és nyolcadik osztály között veszik el a tanulási kedv: 6+6-os iskolarendszert javasolnak a szakértők

A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.

Vidnyánszky Attila bocsánatot kért az SZFE átalakításáért, majd felsorolta, miért volt jó a modellváltás

Nyílt levélben reagált Vidnyánszky Attila a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2020-as modellváltásának hatodik évfordulóján tartott megemlékezésre. A Nemzeti Színház vezérigazgatója, az egyetemet fenntartó alapítvány korábbi elnöke Bocsánatkérés című levelében az elmúlt hat év eredményeit sorolta fel, és a korábbi egyetemi működést is bírálta.