Angliában tanulnának a középiskolások

Nem az emelt szintű érettségi kötelezővé tétele elől menekülnének hazánkból, hanem meglévő nyelvtudásukat gyakorolnák külföldön a középiskolás diákok, hogy megfelelő tapasztalattal kezdhessék meg felsőfokú tanulmányaikat vagy munkahelyi gyakorlatukat. Jó hír, hogy a nyelvtudás hiánya a legtöbbeknél ennek már nem lehet akadálya, hiszen 57 százalékuk középszinten beszéli az angol nyelvet, németül a középiskolások több mint fele tanul, sokan a franciával is próbálkoznak - ezt mutatja a Felvételi Információs Szolgálat (FISZ) középiskolai kutatása.

  • Edupress

A pár hónapos külföldi tanulás a középiskolások 57 százalékát vonzza, még a rövidtávú munka háromnegyedüket foglalkoztatja. Mindkét esetben a gazdasági vagy jogi és igazgatási pályára készülők a legaktívabbak, a nemzetvédelmi és katonai vonal felé kacsingató tanulók inkább itthon maradnának. A célállomás tekintetében három EU-s ország vezeti a népszerűségi listát: Angliában tanulna a diákok 43 százaléka, Németország 14 százalékkal a második helyen áll, Ausztriában pedig 8 százalékuk végezné tanulmányait vagy dolgozna.

Az Európai Unión belüli továbbtanulási lehetőségekről a középiskolások 25 százaléka nem rendelkezik információkkal, 64 százaléka már hallott, 11 százalékhoz eljutott a teljes körű tájékoztatás. Ha valaki nincsen tisztában az elérhető pályázatokkal, érdemes felkeresnie lány ismerőseit, illetve a jogi és a katonai irányultságú barátait, hiszen az eredmények alapján, átlagon felüli az informáltságuk a témában. A szükséges nyelvi kompetencia megszerzésére is megvan az esély, hiszen a kutatás adatai is mutatják, hogy angol, német, francia és a kicsit ritkábban választott olasz és spanyol nyelvekből is terveznek vizsgát a diákok.

(

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu