Angliában tanulnának a középiskolások

Nem az emelt szintű érettségi kötelezővé tétele elől menekülnének hazánkból, hanem meglévő nyelvtudásukat gyakorolnák külföldön a középiskolás diákok, hogy megfelelő tapasztalattal kezdhessék meg felsőfokú tanulmányaikat vagy munkahelyi gyakorlatukat. Jó hír, hogy a nyelvtudás hiánya a legtöbbeknél ennek már nem lehet akadálya, hiszen 57 százalékuk középszinten beszéli az angol nyelvet, németül a középiskolások több mint fele tanul, sokan a franciával is próbálkoznak - ezt mutatja a Felvételi Információs Szolgálat (FISZ) középiskolai kutatása.

  • Edupress

A pár hónapos külföldi tanulás a középiskolások 57 százalékát vonzza, még a rövidtávú munka háromnegyedüket foglalkoztatja. Mindkét esetben a gazdasági vagy jogi és igazgatási pályára készülők a legaktívabbak, a nemzetvédelmi és katonai vonal felé kacsingató tanulók inkább itthon maradnának. A célállomás tekintetében három EU-s ország vezeti a népszerűségi listát: Angliában tanulna a diákok 43 százaléka, Németország 14 százalékkal a második helyen áll, Ausztriában pedig 8 százalékuk végezné tanulmányait vagy dolgozna.

Az Európai Unión belüli továbbtanulási lehetőségekről a középiskolások 25 százaléka nem rendelkezik információkkal, 64 százaléka már hallott, 11 százalékhoz eljutott a teljes körű tájékoztatás. Ha valaki nincsen tisztában az elérhető pályázatokkal, érdemes felkeresnie lány ismerőseit, illetve a jogi és a katonai irányultságú barátait, hiszen az eredmények alapján, átlagon felüli az informáltságuk a témában. A szükséges nyelvi kompetencia megszerzésére is megvan az esély, hiszen a kutatás adatai is mutatják, hogy angol, német, francia és a kicsit ritkábban választott olasz és spanyol nyelvekből is terveznek vizsgát a diákok.

(

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

A szakképzést választó diákok egy része már az iskolában szakmát váltana

A szakképző iskolákban az éves lemorzsolódás ötször akkora, mint a technikumokban, a pályaválasztásukban bizonytalan diákok pedig gyakran más szakmában képzelik el a jövőjüket. Többek között erről beszélt Nagy Zoltán, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) megbízott elnöke a XXVIII. Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.

Megalakulása óta közel 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar

2015 és 2026 között összesen csaknem 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium válaszából, amelyet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közérdekű adatigénylésére küldött. A szakszervezet szerint a szervezetnek már meg kellett volna szűnnie.

Ötödik és nyolcadik osztály között veszik el a tanulási kedv: 6+6-os iskolarendszert javasolnak a szakértők

A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.

Vidnyánszky Attila bocsánatot kért az SZFE átalakításáért, majd felsorolta, miért volt jó a modellváltás

Nyílt levélben reagált Vidnyánszky Attila a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2020-as modellváltásának hatodik évfordulóján tartott megemlékezésre. A Nemzeti Színház vezérigazgatója, az egyetemet fenntartó alapítvány korábbi elnöke Bocsánatkérés című levelében az elmúlt hat év eredményeit sorolta fel, és a korábbi egyetemi működést is bírálta.