Változatlan államilag finanszírozott keretszámok jövőre is

Nem változnának a felsőoktatási intézményekben betölthető államilag finanszírozott keretszámok a 2008/2009-es tanévben. Az oktatási tárca szerint jövőre is 56 ezer hallgató tanulhatna a felsőoktatásban állami finanszírozást élvezve, a keretszámokat az agrár és gazdaságtudományi területen növelnék, a társadalomtudományi területen csökkentenék - adta hírül az MTI.

  • Edupress

Az MTI információi szerint alapképzésben, a 2008/2009-es tanévben 39650 hallgató kezdheti meg felsőoktatási tanulmányait. A műszaki képzési területen állapította meg az oktatási tárca a legmagasabb keretszámot, ide 9400 hallgatót vesznek majd fel államilag finanszírozottként, a gazdaságtudományi területen 6050 diák kezdheti meg államilag finanszírozott tanulmányait, bölcsészettudományi területen 4800, informatikai területen 4700, míg a természettudományos szakok esetében 4100 fő lesz a keretszám.

A természettudomány, a bölcsészettudomány, a műszaki tudományok, az orvosképzés és a jogászképzés területén nem változnának a keretszámok, az agrárképzés területén ötven hellyel, a gazdaságtudományi területen 150 hellyel növelnék a felvehető keretszámokat, míg a társadalomtudomány területen 200-zal csökkentenék az idei felvehető keretszámokhoz képest a helyeket.

Az egységes, osztatlan képzésre 3050 diákot vennének fel, mesterképzésben 21700 hallgató tanulhatna tovább állami finanszírozottként. A felsőfokú szakképzésre ismét 12500 helyet különítene el a szaktárca, ám ha ezeket a helyeket nem töltik be a jelentkezők, az üresen maradt keretszámok átcsoportosíthatók lesznek az alap, és egységes, osztatlan képzésekre.

Az MTI birtokába jutott javaslat szerint a doktori képzésre ezer főt vesznek majd fel, azt azonban lefektette az oktatási tárca, hogy bölcsész és társadalomtudományok területén legfeljebb 320, az agrár, a műszaki, az orvos, a természettudományok területén és művészeti képzésekben 680 hallgató vehet részt.

(Forrás: MTI)

(

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu