Az angol nyelvű mesterképzésről

Az angol nyelvű mesterképzésekért mindenütt fizetni kell, pedig a hazai intézmények körében is egyre inkább jellemző, hogy a nemzetközi képzésekbe magyar hallgatókat is próbálnak bevonni. A költségek magasak, a szakemberek és a munkaerőpiac visszajelzései szerint azonban megéri befektetni.

  • Edupress

Magyarországon 14 intézmény hirdetett meg angol nyelvű képzést, ebből három intézményben tanulhatnak a hallgatók államilag támogatott finanszírozási formában, de csak alapképzésben. A Budapesti Corvinus Egyetem kettő, a Budapesti Gazdasági Főiskola négy, a Budapesti Műszaki Főiskola egy angol nyelvű alapszakot hirdetett az idei jelentkezőknek, ahol nem kell költségtérítést fizetni.

Máshol alapképzésben is, mesterszakon viszont kivétel nélkül minden hazai intézményben hozzá kell járulni a tanulmányokhoz. Nem meglepő ez, hiszen a képzés költsége jóval magasabb a hagyományosénál, a diploma értéke pedig többszörös kereseti előnyt jósol. Tehát megéri a befektetés.

Interkulturalitás

Nem csak a diploma piaci előnye és az angol nyelv magabiztos elsajátítása reményében választják egyre többen az idegen nyelvű képzéseket, az interkulturális környezet megannyi pozitívumot rejt magában. Egyre többen látják, hogy a kompetencia alapú oktatási szemlélet sarokköveként emlegetett csapatmunkát, külföldi kultúrák ismeretét nem csak a kifelé irányuló mobilitással lehet elérni, hanem az oktatási környezet kultúraközi jellegének megteremtésével is. Róka Jolánnak, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán idén először meghirdetett Middlesex University Masters in Marketing Communications szak vezetőjének oktatóként több éves tapasztalata van más, hazai angol nyelvű képzésben. Szerinte a magyar felsőoktatásban az interkulturalitás kiszélesítésére kell helyezni a hangsúlyt, hiszen egy nemzetközi csoportban a közös kihívások, a kulturális különbségek olyan produktív konstellációt, sokszínű, inspiráló közösséget alkotnak, amely többszörös előnyt jelent a munkaerőpiacon és a kapcsolati tőkében.

A Middlesex University Business School újonnan indított magyarországi kihelyezett képzése, a Masters in Marketing Communications azon túl, hogy angolszász, mesterfokú végzettséget ad, egy év alatt elvégezhető nappali tagozaton. Így a képzésre a 21 éves korosztálytól a 40 évesekig, a szakmai karrierjük csúcsát még el nem ért szakemberek jelentkezését várják, de szívesen veszik több éves szakmai tapasztalattal rendelkezők érdeklődését is. A nemzetköziség megvalósulni látszik, hiszen eddig kínai, orosz, nigériai, vietnámi, szlovéniai és magyar érdeklődők vannak. Az ára, hasonlóan a többi angol nyelvű képzéshez, igen busás, ám a szakvezető szerint egy év alatt szerezni egy angolszász mesterfokú diplomát maximum másfél millió forintért, nagyon jó befektetés. Ezzel nehéz lenne vitatkozni, hiszen a magyar felsőoktatás elitképzésébe tartozó MBA (Master of Business Administration) diplomáért a Műegyetemen majdnem dupláját, a Budapesti Corvinus Egyetemen pedig 4 millió forintot, azaz csaknem a tripláját kérik el a fent említett összegnek.

(

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu