Megjelent a Modern Iskola legújabb száma

A lap júniusi számának fókuszában a digitális világ, az idegennyelvi készségek fejlesztése áll, és olvashatunk többek között a napjainkban újra slágerré váló nyári gyermektáborokról, a pedagógusok jövedelmezéséről, diplomás pályakövetési rendszerekről.

  • Edupress

Az oktatás valamennyi szintjén egyre elterjedtebb megoldás a különféle digitális eszközök alkalmazása. Az ilyen tanítást és tanulást támogató elektronikus módszerek könnyebbséget jelenthetnek az oktatónak és óriási segítséget a diákoknak - a fókuszban rovat a digitális világ adta lehetsőégeket járja körül.Megváltozott a lexikai tudás és a készségek megítélése. Lexikonok, könyvek helyett a tudás az internet segítségével könnyen elérhetővé vált mindenki számára, így a nyomtatott termékek fontossága csökkent, és a készségek váltak hangsúlyossá - foglalkoznak az igeden nyelvi készségek felesztésével, és azzal, hogy hazánkban miért lehet fontos a szomszédeos országok nyelveinek ismerete.

A közoktatás rovatban a videó felhasználásának egy újabb dimenzióját igyekeznek bemutatni, ahol a tanár nincs többé kiszolgáltatva az iskola könyvtárának, illetve saját videógyűjteményének, és ahol a diák alakíthatja, változtathatja a videókat kedve szerint. a videók ilyen aktívinteraktív felhasználását nevezzük videó 2.0nak. Bemutatják továbbá a Gróf Széchenyi István Általános és Kéttannyelvű Iskolát, és beszélgetés olvasható a fővárosi pedagógiai és pályaválasztási tanácsadó intézet igazgatóhelyettesével, dr. Majoros Annával.

A rendszerváltozás óta a pedagógusok jövedelme folyamatosan a nemzetgazdasági átlag alá került, és egyre inkább leszakadt attól. Mélypontja 2000-2001-re esett: a minimálbér negyvenezer forint volt, a pedagógus kezdő fizetés pedig csak 47 ezer. Ugyanebben az évben a hazai átlagkereset és tanári átlagfizetés szinte hajszálra egyforma: bruttó 100 ezer forint. Ez a folyamat 2002 szeptemberében torpant meg, amikor a kormányzat 50 százalékos átlagos fizetésemelést hajtott végre, egyúttal bevezetve a közszférában a diplomás minimálbért - a lap a foglalkozik a tanári bérekkel is.Az oktatásnak alkalmazkodnia kell a megváltozott szokásokhoz, a mobilitáshoz és az informatikai forradalomhoz. Éppen ezért rugalmasan módosítják a tananyagot és a képzési formákat, annak megfelelően, hogy miként változnak a jogszabá lyok, és mik is pontosan a diákok igényei. A pedagógusok továbbképzéséről kérdezte a Modern Iskola Benedek Andrást, a Műegyetem Alkalmazott Pedagógia és Pszichológia Intézetének igazgatóját, a Műszaki Pedagógia Tanszék vezetőjét, aki kiemelte az e-learning és a távoktatás, illetve a horizontális kapcsolatok szerepét a képzésben.A felsőoktatás rovatban továbbá más országok pályakövetlési rendszerét is bemutatják az Educatio Kht. kutatása alapján, továbbá megismerhetjük Európa négy országának tanár-továbbképzési rendszerét.

A szakképzés rovatban a békéscsabai színházi iskolát mutatják be, és felveti a problémát: a központi statisztikai hivatal 2008 tavaszi jelentése szerint a magyar munkanélküliség több mint 8 százalékos, amivel az európai unió sereghajtói közé tartozunk. Az adatok között talán a legriasztóbb, hogy minden ötödik fiatal munkanélküli. a munkaerőpiac az oktatásra, az iskolák pedig sok esetben a cégekre mutogatnak.Beszámolnak a magyar kereskedelmi és iparkamara által megrendezett szakma kiváló tanulója verseny szktv megmérettetés országos döntőjéről, melyet a szakma sztár fesztivál keretében rendeztek meg áprilisban.##KERETES## Az üzemeltetés rovatban a tanulók és oktatók technikai védelme kap témát.Az aktuális rovat azzal foglalkozik: lesz-e kulturális járadék, illetve, hogy milyen pályázatok várhatók a második félévben.A nyár közeledtével a szülők már tervezgetik, hogy a gyermekeik azokban a hetekben, amikor nem nyaral együtt a család, hol tölthetnék legjobban a vakációt. Természetesen a nagyszülőknél, ám ezen megoldás mellett legtöbben a nyári gyerektáborok kínálatát tekintik át.

(

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu