Ma ismertették az OECD legfrissebb, leggazdagabb információforrást jelentő felsőoktatási jelentését - Felsőoktatás a tudástársadalomért címmel - a Tempus Közalapítványnál. Az elmúlt évtizedek jellemző felsőoktatási trendjeinek sorában többek között a modernizáció, az expanzió és a globális verseny szerepelnek.
Huszonnégy OECD-tagország felsőoktatásának tematikus vizsgálata kezdődött meg 2005-ben, és zárult idén áprilisban. A világ felsőoktatási szakértői körét megmozgató vizsgálat Felsőoktatás a tudástársadalomért címmel a jelenleg leggazdagabb és legfrissebb tudásforrást hozta létre, amely a felsőoktatás világáról rendelkezésre áll. Egyedülálló információforrást jelent a fejlett világ felsőoktatási trendjeiről, és segítheti a felsőoktatási szakpolitika és a felsőoktatás-fejlesztés stratégiai céljainak a meghatározását és eszközrendszerének a fejlesztését is.
A vizsgálat legfontosabb megállapításait összefoglaló szintézist Halász Gábor szakértő, az OECD Oktatáskutató és Innovációs Központ Igazgatótanácsának tagja ismertette a mai sajtótájékoztatón. A jelentés elmondja, hogy a felsőoktatás rendszerére általában a gyors és mély változások jellemzőek, a legtöbb vizsgált ország folyamatosan modernizálja rendszerét. Ezzel egyidőben folytatódik a felsőoktatásban tanulók számának növekedése: 1991-ben míg mindössze 68 millióan, addig 2004-ben globálisan már 132 millióan tanultak a felsőoktatásban.
A hallgatói összetétel legfigyelemreméltóbb változása a nők és az idősebb/felnőtt hallgatók számának emelkedése, valamint egyre heterogénebb a hallgatói összetétel a társadalmi-gazdasági háttér és az etnikum szempontjából is.A növekedést a kínálat sokszínűvé válása követte: új intézménytípusok bukkantak fel, új oktatási formák születtek, pl. teret nyert a magánoktatás is.Az államok egyre inkább szerepet szánnak a felsőoktatási rendszereknek a gazdaságuk versenyképességének az erősítésében, az állami politikák jellemzően jobban hozzákapcsolják a felsőoktatási politikát a gazdaság fejlesztésének a politikájához.
Ma már a felsőoktatás fejlesztése nem képzelhető el a háztartások és a gazdaság erőforrásainak erőteljes bevonása nélkül. A jelentés szerint csak azok az országok képesek minőségi felsőoktatást teremteni, amelyek az említett forrásokat is be tudják vonni.A legtöbb ország kiemelten kezeli a felsőoktatás és a munkaerőpiac közötti kapcsolat erősítését is. Olyan mechanizmusokra kiépítésére törekednek, amelyek nemcsak a munkaerőpiac mennyiségi igényeit közvetítik a felsőoktatás felé, hanem a különböző gazdasági ágazatok/szervezetek konkrét képességigényeit is.Jellemző trend a felsőoktatás nemzetközi piacra való kilépése is: a nemzeti felsőoktatási rendszerek megnyíltak, és ezen rendszerek intézményei egy globális versenytérbe kerültek.
A vizsgált országok egy része önálló nemzetköziesítési politikát dolgozott ki és támogatja intézményeinek a nemzetközi térbe való kilépését.A versenyhelyzetnek megfelelően új, sokféle finanszírozási mód (teljesítmény-alapú finanszírozás, versenyalapú eljárások) született, és számos ország kiterjeszti a hallgatói támogatási rendszerét is. A változások következtében az akadémiai irányításnak is új perspektívái merültek fel, az oktatási vezetőket ma már egyre inkább menedzsernek vagy vállalkozónak tekintik - szól a jelentés.A ma ismertetett jelentést megelőzően az OECD a kilencvenes években végzett átfogó felsőoktatási elemzést, melynek eredménye 1998-ban jelent meg Redefining Higher Education címmel.
Ez a tematikus vizsgálat jelentős hatással bírt az elmúlt évtized felsőoktatási gondolkodására, és szerepe volt a Bologna-folyamat elindulásában és alakulásában.A felsőoktatással az OECD folyamatosan foglalkozik IMHE (Programme on Institutional Management in Higher Education) nevű programja keretében, amelyben Magyarország is részt vesz.2008 decemberében hazánk ad otthont a jelentés disszeminációs szemináriumának: december 1-2-án a jelentés tanulságainak felhasználásáról tanácskoznak majd az OECD szakértői.Az OECD Tertiary Review szintézisének magyar fordítása mától letölthető
, ősszel pedig az egész jelentés egy kiadványban magyarul is hozzáférhetővé válik.A OECD Tertiary Review decemberi konferenciájának önálló honlapja van (
) csakúgy, mint az alapjául szolgáló tematikus vizsgálatnak (
).
(
)
A tavalyi első helyezett kicsúszott még a top5-ből is, vidéki gimnázium is bekerült a legjobb háromba, és volt olyan gimnázium, amelyik 25 helyet javított - mutatjuk az ország legjobb 15 gimnáziumát 2027-ben.
Mintegy 30 millió forintból újítottak fel egy korábban rossz állapotú épületet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Ormosbányán, ahol a hátrányos helyzetű gyerekek tanulását segítő tanoda nyílt. A Tanulj, Tesó! Alapítvány új közösségi terében a diákok személyre szabott fejlesztést, korrepetálást és szakköri foglalkozásokat kapnak, de a tervek szerint a családok támogatására is nagy hangsúlyt fektetnek majd.
Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Október 25-én, vasárnap hajnalban ismét átállunk a téli időszámításra, miközben az Európai Unióban továbbra sem sikerült megegyezni a már nyolc éve napirenden lévő óraátállítás végleges eltörléséről. Több mint negyven európai parlamenti képviselő sürgeti a tagállamokat, hogy végre történjen előrelépés az ügyben.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.
