Huszonnégy OECD-tagország felsőoktatásának tematikus vizsgálata kezdődött meg 2005-ben, és zárult idén áprilisban. A világ felsőoktatási szakértői körét megmozgató vizsgálat Felsőoktatás a tudástársadalomért címmel a jelenleg leggazdagabb és legfrissebb tudásforrást hozta létre, amely a felsőoktatás világáról rendelkezésre áll. Egyedülálló információforrást jelent a fejlett világ felsőoktatási trendjeiről, és segítheti a felsőoktatási szakpolitika és a felsőoktatás-fejlesztés stratégiai céljainak a meghatározását és eszközrendszerének a fejlesztését is.
A vizsgálat legfontosabb megállapításait összefoglaló szintézist Halász Gábor szakértő, az OECD Oktatáskutató és Innovációs Központ Igazgatótanácsának tagja ismertette a mai sajtótájékoztatón. A jelentés elmondja, hogy a felsőoktatás rendszerére általában a gyors és mély változások jellemzőek, a legtöbb vizsgált ország folyamatosan modernizálja rendszerét. Ezzel egyidőben folytatódik a felsőoktatásban tanulók számának növekedése: 1991-ben míg mindössze 68 millióan, addig 2004-ben globálisan már 132 millióan tanultak a felsőoktatásban.
A hallgatói összetétel legfigyelemreméltóbb változása a nők és az idősebb/felnőtt hallgatók számának emelkedése, valamint egyre heterogénebb a hallgatói összetétel a társadalmi-gazdasági háttér és az etnikum szempontjából is.A növekedést a kínálat sokszínűvé válása követte: új intézménytípusok bukkantak fel, új oktatási formák születtek, pl. teret nyert a magánoktatás is.Az államok egyre inkább szerepet szánnak a felsőoktatási rendszereknek a gazdaságuk versenyképességének az erősítésében, az állami politikák jellemzően jobban hozzákapcsolják a felsőoktatási politikát a gazdaság fejlesztésének a politikájához.
Ma már a felsőoktatás fejlesztése nem képzelhető el a háztartások és a gazdaság erőforrásainak erőteljes bevonása nélkül. A jelentés szerint csak azok az országok képesek minőségi felsőoktatást teremteni, amelyek az említett forrásokat is be tudják vonni.A legtöbb ország kiemelten kezeli a felsőoktatás és a munkaerőpiac közötti kapcsolat erősítését is. Olyan mechanizmusokra kiépítésére törekednek, amelyek nemcsak a munkaerőpiac mennyiségi igényeit közvetítik a felsőoktatás felé, hanem a különböző gazdasági ágazatok/szervezetek konkrét képességigényeit is.Jellemző trend a felsőoktatás nemzetközi piacra való kilépése is: a nemzeti felsőoktatási rendszerek megnyíltak, és ezen rendszerek intézményei egy globális versenytérbe kerültek.
A vizsgált országok egy része önálló nemzetköziesítési politikát dolgozott ki és támogatja intézményeinek a nemzetközi térbe való kilépését.A versenyhelyzetnek megfelelően új, sokféle finanszírozási mód (teljesítmény-alapú finanszírozás, versenyalapú eljárások) született, és számos ország kiterjeszti a hallgatói támogatási rendszerét is. A változások következtében az akadémiai irányításnak is új perspektívái merültek fel, az oktatási vezetőket ma már egyre inkább menedzsernek vagy vállalkozónak tekintik - szól a jelentés.A ma ismertetett jelentést megelőzően az OECD a kilencvenes években végzett átfogó felsőoktatási elemzést, melynek eredménye 1998-ban jelent meg Redefining Higher Education címmel.
Ez a tematikus vizsgálat jelentős hatással bírt az elmúlt évtized felsőoktatási gondolkodására, és szerepe volt a Bologna-folyamat elindulásában és alakulásában.A felsőoktatással az OECD folyamatosan foglalkozik IMHE (Programme on Institutional Management in Higher Education) nevű programja keretében, amelyben Magyarország is részt vesz.2008 decemberében hazánk ad otthont a jelentés disszeminációs szemináriumának: december 1-2-án a jelentés tanulságainak felhasználásáról tanácskoznak majd az OECD szakértői.Az OECD Tertiary Review szintézisének magyar fordítása mától letölthető
itt
, ősszel pedig az egész jelentés egy kiadványban magyarul is hozzáférhetővé válik.A OECD Tertiary Review decemberi konferenciájának önálló honlapja van (
itt
) csakúgy, mint az alapjául szolgáló tematikus vizsgálatnak (
itt
).
(
www.edupress.hu
)
