A felsőoktatás mennyisége és minősége is problémás

2002 óta több a gólya a felsőoktatásban, mint az általános iskolákban. A mennyiségi megoldást az élethosszig tartó tanulásban és a külföldi hallgatók hazai oktatásában, a felsőoktatás minőségi javulását pedig a doktori iskolákban és az érettségi-felvételi rendszerben látják az oktatási szakemberek.

  • Edupress

A doktoranduszképzés jelentőségével a felsőoktatás minőségi folyamatában egyetért Lasztovicza László, a Doktoranduszok Országos Szövetségének (DOSZ) elnöke is, hiszen, mint mondja, az oktatók utánpótlása a doktori iskolákból kerül ki, ráadásul a vállalatoknál is egyre inkább érzékelhető az a nemzetközi igény, hogy a vezetőknek PhD fokozatuk legyen.

Ugyanakkor a DOSZ elnöke úgy véli, hogy a hazai doktoranduszképzés nem működik hibátlanul, hiszen sokszor nem a legjobbakat veszik fel, sokan csak presztizsből akarják megszerezni a címet, a képzésben még mindig a normatív támogatási rendszer érvényesül, és sok helyen a képzés minősége is kifogásolható. Lasztovicza László azt is szeretné elérni, hogy a doktori képzés négy évig tartson, és a cím mellett végzettséget is adjon.

Manherz Károly felsőoktatási szakállamtitkár a Népszavának elmondta, hogy jogos igénynek tartja, hogy a három éves képzés után is kapjanak a hallgatók valamilyen juttatást, ezért a Magyar Rektori Konferenciával közösen megvizsgálják majd a posztdoktori időszakot, azt, hogyan lehet a végzett doktoroknak biztosítani az egyetemi munkavállalást, valamint azt, hogyan lehet pénzt teremteni az Új Magyarország Fejlesztési Terv 2-ből a tehetséggondozásra.

Gyurcsány Ferenc szerint idén több pénz jut majd a tehetséggondozásra, a Magyar Géniusz Programra például 40 milliárd forintot fordít a kormány ebben az évben. Lannert Judit oktatási szakértő szerint a magyar felsőoktatás mennyiségi problémáit a külföldi hallgatók idecsábítása és a felnőttképzés oldaná meg. Ez viszont azt jelenti, hogy alapos átstrukturálódásra van szükség: homogén felsőoktatás helyett olyanra, ahol a néhány nagy, minőségi tudományegyetem mellett a helyi kisebb felsőoktatási intézmények az ottani társadalom és gazdaság igényeinek megfelelő felnőttoktatást, felsőfokú szakképzést indít.

Manherz Károly erre úgy reagált, hogy tisztában vannak a demográfiai folyamatokkal, ez azonban 2013-2014 körül éri el a felsőoktatást, a jelenlegi keretszámokon ezért nem változtatott az oktatási tárca. A külföldi hallgatók bevonása szerinte is megoldás lehet és az élethosszig tartó tanulás is kisegítheti a felsőoktatást.

(Forrás: Népszava)

(

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

Klebelsberg Központ: még a kinevezése előtt visszalépett a veszprémi tankerület élére kiválasztott pályázó

Pár napja észrevettük, hogy ismét álláshirdetés jelent meg a Veszprémi Tankerületi Központ igazgatói posztjára, annak ellenére, hogy november elején már kihirdették, ki lesz az új vezető. A Klebelsberg Központ reagált megkeresésünkre, de a visszalépés körülményei továbbra sem teljesen tisztázottak. Lannert Judit szerint pedig belefér egy ilyen kiválasztási folyamatba, ha valaki végül mégsem vállalja a feladatot.

Átvilágították a Tempus Közalapítványt, milliárdos hűtlen kezelés és költségvetési csalás gyanúja miatt feljelentést tett az oktatási minisztérium

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a vizsgálat során több mint 1,1 milliárd forintnyi közpénz gyanús felhasználását tárta fel a Tempus Közalapítványnál, mely nagyrészt a Kulturális és Innovációs Minisztérium vezetőinek közvetlen utasításaira osztottak szét. Ebben az időszakban Hankó Balázs vezette a minisztériumot, a területért pedig Varga-Bajusz Veronika államtitkár felelt, aki korábban a közalapítvány főigazgatója volt.