A felsőoktatás mennyisége és minősége is problémás

2002 óta több a gólya a felsőoktatásban, mint az általános iskolákban. A mennyiségi megoldást az élethosszig tartó tanulásban és a külföldi hallgatók hazai oktatásában, a felsőoktatás minőségi javulását pedig a doktori iskolákban és az érettségi-felvételi rendszerben látják az oktatási szakemberek.

  • Edupress

A doktoranduszképzés jelentőségével a felsőoktatás minőségi folyamatában egyetért Lasztovicza László, a Doktoranduszok Országos Szövetségének (DOSZ) elnöke is, hiszen, mint mondja, az oktatók utánpótlása a doktori iskolákból kerül ki, ráadásul a vállalatoknál is egyre inkább érzékelhető az a nemzetközi igény, hogy a vezetőknek PhD fokozatuk legyen.

Ugyanakkor a DOSZ elnöke úgy véli, hogy a hazai doktoranduszképzés nem működik hibátlanul, hiszen sokszor nem a legjobbakat veszik fel, sokan csak presztizsből akarják megszerezni a címet, a képzésben még mindig a normatív támogatási rendszer érvényesül, és sok helyen a képzés minősége is kifogásolható. Lasztovicza László azt is szeretné elérni, hogy a doktori képzés négy évig tartson, és a cím mellett végzettséget is adjon.

Manherz Károly felsőoktatási szakállamtitkár a Népszavának elmondta, hogy jogos igénynek tartja, hogy a három éves képzés után is kapjanak a hallgatók valamilyen juttatást, ezért a Magyar Rektori Konferenciával közösen megvizsgálják majd a posztdoktori időszakot, azt, hogyan lehet a végzett doktoroknak biztosítani az egyetemi munkavállalást, valamint azt, hogyan lehet pénzt teremteni az Új Magyarország Fejlesztési Terv 2-ből a tehetséggondozásra.

Gyurcsány Ferenc szerint idén több pénz jut majd a tehetséggondozásra, a Magyar Géniusz Programra például 40 milliárd forintot fordít a kormány ebben az évben. Lannert Judit oktatási szakértő szerint a magyar felsőoktatás mennyiségi problémáit a külföldi hallgatók idecsábítása és a felnőttképzés oldaná meg. Ez viszont azt jelenti, hogy alapos átstrukturálódásra van szükség: homogén felsőoktatás helyett olyanra, ahol a néhány nagy, minőségi tudományegyetem mellett a helyi kisebb felsőoktatási intézmények az ottani társadalom és gazdaság igényeinek megfelelő felnőttoktatást, felsőfokú szakképzést indít.

Manherz Károly erre úgy reagált, hogy tisztában vannak a demográfiai folyamatokkal, ez azonban 2013-2014 körül éri el a felsőoktatást, a jelenlegi keretszámokon ezért nem változtatott az oktatási tárca. A külföldi hallgatók bevonása szerinte is megoldás lehet és az élethosszig tartó tanulás is kisegítheti a felsőoktatást.

(Forrás: Népszava)

(

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.