A diplomás pályakövetésről Amerikában

Amerikában nagyon fontos egy-egy szolgáltatás minőségének mérése. Így van ez a felsőoktatással is, a felvi.hu/Felsőoktatási Műhely feltérképezte az amerikai intézményekben működő, interneten elérhető pályakövetési adatokat, az eredmények azonban nehezen voltak fellelhetők és egyszeri mintavételre alapultak a folyamatos pályakövetés rendszere helyett.

  • Edupress

Az alumni rendszer esetében nem az országos kiterjedtség, inkább a tagállamok egyetemeinek mérése a jellemző. Az Egyesült Államokban a pályakövetés rendszere már hosszú évekre visszatekintő múlttal rendelkezik, és szakemberek szerint nem is meglepő, hogy inkább tagállami szintű felmérések készülnek, hiszen a felsőoktatás rendszere decentralizált és az egyes tagállamok irányítása alatt áll.

Az adatokat nem volt könnyű felkutatni, az intézmények honlapjain nehezen találhatók meg a mért statisztikák, eredmények, az egyetemeket népszerűsítő szórólapokon és kiadványokon viszont szerepelnek az államonként jellemző mutatók. Amerikában az állami egyetemeket egyes tagállamok vagy bizonyos körzetek működtetik. Minden tagállam működtet legalább egy állami egyetemet a körzetében, de inkább többet. Emellett számos egyházi és magánintézmény működik az USA-ban.

A pályakövetés módszere és a kérdések

A pályakövetés a legtöbb intézményben tehát egyszeri lekérdezés alapján történik, a honlapokon sokszor csak a lekérdezésre vonatkozó kérdőív érhető el, máshol a kérdőív és az eredmények is, vagy csak az eredmények olvashatók. Sok helyen az eredmények csak jelszóval érhetők el, nem fér hozzá akárki az adatokhoz. A legtöbb esetben a felmérések célja, hogy az intézmény a minőségfejlesztés és a diplomázók karrierjének magasabb szintű támogatása érdekében információt szerezzen arról, hogy az ott végzettek mit csinálnak a diploma megszerzését követően, mennyire segítette őket az egyetem céljuk elérésében, és milyen felkészülést kaptak a munkaerőpiacon való megfeleléshez.

Az intézmények interneten keresztül vagy postai úton (díjmentes visszaküldéssel) kérik be a korábban végzettek adatait. A kérdőívek egy részében kizárólag arról érdeklődnek, hogy a hallgató dolgozik-e, további tanulmányokat folytat-e vagy munkanélküli esetleg? Amennyiben dolgozik, részletes információkat kérnek az adott cégről, a betöltött munkakörről, a fizetés összegéről, és általában rákérdeznek arra, hogy az adott munkakör mennyire kapcsolódik a megszerzett végzettséghez. Rákérdez, hogy szerzett-e gyakornoki tapasztalatot és hogy igénybe vette-e az intézményben működő karrier centrumot.

A kérdőívek másik típusában további kérdések szerepelnek, melyek az egyetem szolgáltatásairól (pl. karrier iroda), a képzés színvonaláról kérik ki a végzettek véleményét.A kérdőívek elején általában rövid bevezetőben kérik meg a célszemélyeket, hogy válaszoljanak a kérdésekre. Megadják, hogy mennyi időt vesz igénybe a kérdőív kitöltése, biztosítják őket arról, hogy a megadott információkat szigorúan bizalmasan kezelik. Arra is van példa, hogy az interneten közzéteszik azt a hosszabb levelet is, amelyben a dékán személyesen kéri meg a volt hallgatókat, hogy segítsék az intézményt a kérdőív kitöltésével.

Az egyik vezető állami egyetemen...

A Michigan State University 46 ezer hallgatójával egyike az Egyesült Államok top állami kutatóegyetemének, ahol hosszabb távú, 11 évet felölelő (1982-1993) alumni felmérést végeztek "Alumni Survey" néven. A válaszadási arány magas, a megkeresett végzett hallgatók 67,5 százaléka válaszolt. A jó eredményt egyrészt az alumni egyetemhez való pozitív viszonyulásának, másrészt annak tulajdonítják, hogy elektronikusan is és papíron is volt lehetőség megválaszolni a kérdéseket.

A felmérés a volt hallgatók aktuális munkájáról, illetve korábbi munkahelyeiről érdeklődött, továbbá arról, hogy hol élnek és dolgoznak. Kérte a válaszadókat, hogy értékeljék az egyetemi képzést a későbbi karriertapasztalatok függvényében. A cél az volt, hogy megtudják mennyire elégedettek az MSU-n PhD-fokozatot szerzett hallgatók az intézmény képzésével.

(

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu