A diplomás pályakövetésről Amerikában

Amerikában nagyon fontos egy-egy szolgáltatás minőségének mérése. Így van ez a felsőoktatással is, a felvi.hu/Felsőoktatási Műhely feltérképezte az amerikai intézményekben működő, interneten elérhető pályakövetési adatokat, az eredmények azonban nehezen voltak fellelhetők és egyszeri mintavételre alapultak a folyamatos pályakövetés rendszere helyett.

  • Edupress

Az alumni rendszer esetében nem az országos kiterjedtség, inkább a tagállamok egyetemeinek mérése a jellemző. Az Egyesült Államokban a pályakövetés rendszere már hosszú évekre visszatekintő múlttal rendelkezik, és szakemberek szerint nem is meglepő, hogy inkább tagállami szintű felmérések készülnek, hiszen a felsőoktatás rendszere decentralizált és az egyes tagállamok irányítása alatt áll.

Az adatokat nem volt könnyű felkutatni, az intézmények honlapjain nehezen találhatók meg a mért statisztikák, eredmények, az egyetemeket népszerűsítő szórólapokon és kiadványokon viszont szerepelnek az államonként jellemző mutatók. Amerikában az állami egyetemeket egyes tagállamok vagy bizonyos körzetek működtetik. Minden tagállam működtet legalább egy állami egyetemet a körzetében, de inkább többet. Emellett számos egyházi és magánintézmény működik az USA-ban.

A pályakövetés módszere és a kérdések

A pályakövetés a legtöbb intézményben tehát egyszeri lekérdezés alapján történik, a honlapokon sokszor csak a lekérdezésre vonatkozó kérdőív érhető el, máshol a kérdőív és az eredmények is, vagy csak az eredmények olvashatók. Sok helyen az eredmények csak jelszóval érhetők el, nem fér hozzá akárki az adatokhoz. A legtöbb esetben a felmérések célja, hogy az intézmény a minőségfejlesztés és a diplomázók karrierjének magasabb szintű támogatása érdekében információt szerezzen arról, hogy az ott végzettek mit csinálnak a diploma megszerzését követően, mennyire segítette őket az egyetem céljuk elérésében, és milyen felkészülést kaptak a munkaerőpiacon való megfeleléshez.

Az intézmények interneten keresztül vagy postai úton (díjmentes visszaküldéssel) kérik be a korábban végzettek adatait. A kérdőívek egy részében kizárólag arról érdeklődnek, hogy a hallgató dolgozik-e, további tanulmányokat folytat-e vagy munkanélküli esetleg? Amennyiben dolgozik, részletes információkat kérnek az adott cégről, a betöltött munkakörről, a fizetés összegéről, és általában rákérdeznek arra, hogy az adott munkakör mennyire kapcsolódik a megszerzett végzettséghez. Rákérdez, hogy szerzett-e gyakornoki tapasztalatot és hogy igénybe vette-e az intézményben működő karrier centrumot.

A kérdőívek másik típusában további kérdések szerepelnek, melyek az egyetem szolgáltatásairól (pl. karrier iroda), a képzés színvonaláról kérik ki a végzettek véleményét.A kérdőívek elején általában rövid bevezetőben kérik meg a célszemélyeket, hogy válaszoljanak a kérdésekre. Megadják, hogy mennyi időt vesz igénybe a kérdőív kitöltése, biztosítják őket arról, hogy a megadott információkat szigorúan bizalmasan kezelik. Arra is van példa, hogy az interneten közzéteszik azt a hosszabb levelet is, amelyben a dékán személyesen kéri meg a volt hallgatókat, hogy segítsék az intézményt a kérdőív kitöltésével.

Az egyik vezető állami egyetemen...

A Michigan State University 46 ezer hallgatójával egyike az Egyesült Államok top állami kutatóegyetemének, ahol hosszabb távú, 11 évet felölelő (1982-1993) alumni felmérést végeztek "Alumni Survey" néven. A válaszadási arány magas, a megkeresett végzett hallgatók 67,5 százaléka válaszolt. A jó eredményt egyrészt az alumni egyetemhez való pozitív viszonyulásának, másrészt annak tulajdonítják, hogy elektronikusan is és papíron is volt lehetőség megválaszolni a kérdéseket.

A felmérés a volt hallgatók aktuális munkájáról, illetve korábbi munkahelyeiről érdeklődött, továbbá arról, hogy hol élnek és dolgoznak. Kérte a válaszadókat, hogy értékeljék az egyetemi képzést a későbbi karriertapasztalatok függvényében. A cél az volt, hogy megtudják mennyire elégedettek az MSU-n PhD-fokozatot szerzett hallgatók az intézmény képzésével.

(

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

Új tanodát nyitottak Borsodban: húsz gyerekre négy segítő jut, az iskolai lemorzsolódás csökkentése a cél

Mintegy 30 millió forintból újítottak fel egy korábban rossz állapotú épületet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Ormosbányán, ahol a hátrányos helyzetű gyerekek tanulását segítő tanoda nyílt. A Tanulj, Tesó! Alapítvány új közösségi terében a diákok személyre szabott fejlesztést, korrepetálást és szakköri foglalkozásokat kapnak, de a tervek szerint a családok támogatására is nagy hangsúlyt fektetnek majd.

Bizonyos foglalkozásokat megtarthatnak a NOKS-dolgozók, de szaktanári órákat nem

A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.

Több mint 47 milliárd euróra növelné az Európai Parlament az Erasmus+ költségvetését

Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.