Gimnáziumi felvételi általános iskolai eredmények alapján

Megszűnnek a szóbeli felvételi vizsgák a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok esetében, melyek szubjektív mivolta a szelekcióra és szegregációra ad lehetőséget - mondta el Katanics Sándor, az MSZP országgyűlési képviselője május 22-én.

  • Edupress
A következő tanévtől hat-, illetve nyolcosztályos gimnáziumokba jelentkező diákok már csak az általános iskolában megszerzett eredményeik alapján nyerhetnek felvételt az intézményekbe. A szóbeli megmérettetés eltörlése mellett írásbeli vizsgát is csupán abban az esetben tehetnek a tanulók, ha az iskola az Oktatási Hivatal által összeállított feladatsort írattatja meg a nebulókkal.

A jövőben egyedi írásbeli feladatlapot kizárólag a nemzeti, etnikai, kisebbségi oktatást végző intézmények állíthatnak össze. Az egyeztetéseken túljutott, várhatóan ősszel hatályba lépő oktatási miniszteri rendelet azt is szabályozza, hogy az esetleges írásbeli vizsga pontszáma az összpontszám ötven, a szóbeli meghallgatás pedig 25 százalékát teheti ki.

A szubjektív szóbeli vizsgák szelekcióra és szegregációra adnak lehetőséget a kormányzati politikus véleménye szerint. Sió László, a Fidesz oktatási műhelyének vezetője azonban elutasítja a tervezett módosítást, mely megkérdőjelezi a tanárok képességeit az intézményük számára legalkalmasabb diákok kiválasztása területén. Sió azt is elmondta, a legnagyobb ellenzéki párt nem fogja megszavazni a törvénymódosítást, mert az nem a valódi kérdésekkel és változtatásra szoruló ügyekkel foglalkozik.

(Forrás: Fidesz.hu, HVG Online)

(www.edupress.hu)
Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István