Gimnáziumi felvételi általános iskolai eredmények alapján

Megszűnnek a szóbeli felvételi vizsgák a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok esetében, melyek szubjektív mivolta a szelekcióra és szegregációra ad lehetőséget - mondta el Katanics Sándor, az MSZP országgyűlési képviselője május 22-én.

  • Edupress

A következő tanévtől hat-, illetve nyolcosztályos gimnáziumokba jelentkező diákok már csak az általános iskolában megszerzett eredményeik alapján nyerhetnek felvételt az intézményekbe. A szóbeli megmérettetés eltörlése mellett írásbeli vizsgát is csupán abban az esetben tehetnek a tanulók, ha az iskola az Oktatási Hivatal által összeállított feladatsort írattatja meg a nebulókkal.

A jövőben egyedi írásbeli feladatlapot kizárólag a nemzeti, etnikai, kisebbségi oktatást végző intézmények állíthatnak össze. Az egyeztetéseken túljutott, várhatóan ősszel hatályba lépő oktatási miniszteri rendelet azt is szabályozza, hogy az esetleges írásbeli vizsga pontszáma az összpontszám ötven, a szóbeli meghallgatás pedig 25 százalékát teheti ki.

A szubjektív szóbeli vizsgák szelekcióra és szegregációra adnak lehetőséget a kormányzati politikus véleménye szerint. Sió László, a Fidesz oktatási műhelyének vezetője azonban elutasítja a tervezett módosítást, mely megkérdőjelezi a tanárok képességeit az intézményük számára legalkalmasabb diákok kiválasztása területén. Sió azt is elmondta, a legnagyobb ellenzéki párt nem fogja megszavazni a törvénymódosítást, mert az nem a valódi kérdésekkel és változtatásra szoruló ügyekkel foglalkozik.

(Forrás: Fidesz.hu, HVG Online)

(

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu