Közeleg a vakáció, indul a tábori szezon

A hazánkban nagy hagyományokra visszatekintő nyári táboroztatás közösségépítő programjaival újra hódít a magyar fiatalok között. A szülők és gyermekeik széles kínálatból válogathatnak, a bőség zavarára pedig Sárváry István, a Táboroztatók Országos Egyesületének elnöke és a Miénk Itt A Tábor táborvezetője adja meg a megoldást, aki szerint a "szájhagyományok útján terjedő táborok" a legjobbak.

  • Edupress

Az állam szerepe egyre inkább visszaszorult a különböző képességfejlesztő, sport és zenei táborok szervezésében, helyét pedig az iskolák, valamint a magánszervezésű közösségi nyári programok vették át. Az utóbbi években nyerték vissza presztízsüket a hasonló rendezvények, hét-nyolc éve ugyanis újra növekszik a táborokba beiratkozott fiatalok száma.

"A szülők ismételten felismerték azok közösségépítő, készségeket fejlesztő szerepét, melyek keretein belül hozzáértő pedagógusok viselik gondjukat a nebulóknak" - mondta el Sárváry István az EduPress-nek. Az ápolt és technikailag megfelelően felszerelt környezet ugyanis még nem elegendő egy jól működő tábor létrehozásához, tette hozzá a szakértő, hiszen a fiatalok oktatását, szabadidős programjaik felügyeletét gyermekközpontú tanárokra kell bízni. Fontos, hogy a tanulás játékos maradjon, mivel a diákoknak is szükségük van a nyári pihenésre.

A szervezők célja több esetben a szabadidős programok és a tanulás összeegyeztetése, a választásban pedig az osztálytársak elmondásai, az iskolai hirdetmények, illetve az internetes adatbázisok segíthetnek. Immár 18 éve működik sikeresen a

Miénk Itt A Tábor

Tatán, ahol a fiatalok nyelvi, számítástechnikai, média vagy színészet órákon vehetnek részt, miközben pár éve magyar nyelvű oktatás is indult a külföldiek számára. "Ezek a programok önállóságra nevelnek, segítségükkel pedig új barátságok születnek" - mondta el Sárváry István, aki szerint azok közösségépítő szerepe miatt nem telhet el nyár tábor nélkül.

(

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu