Az MRK a jelenlegi rendszerben igazságtalannak tartja, hogy sok jó teljesítményt nyújtó költségtérítéses hallgató magas összegeket fizet tanulmányaiért, míg rosszabbul tanuló államilag támogatott társaik nem fizetnek ugyanabban a képzésben. Az MRK szerint a két finanszírozási forma közti átjárhatóság sem megoldás a problémára, mert így is nagy marad a különbség a legjobban teljesítő költségtérítéses hallgató és a leggyengébben tanuló államilag támogatott hallgató kiadásai között.
Az MRK szerint tovább növeli a különbséget, hogy állami normatívát csak az államilag támogatott hallgatók után kapnak az intézmények, az államilag támogatott státusz pedig már a felvételinél eldől. Az állami normatíva szakonként van megállapítva, pedig az azonos szakok intézményenként nagyon változó önköltség mellett tarthatók. A költségtérítés megállapítása intézményi hatáskör és sehol nem éri el a teljes képzési költséget. Ilyen módon a költségtérítéses hallgatók is államilag támogatottak. Az intézmények egy része pedig túl alacsony, sokszor az önköltségnél jóval kisebb költségtérítést állapít meg.
Így foglalta össze az MRK a jelenlegi rendszer igazságtalanságait, amelyekre az alábbi javaslatokat tette: A rektorok 2009-től az általuk összeállított javaslatcsomag bevezetéséig (ez 2010-2011-től lenne esedékes) az azonos szakon tanulók között teljes átjárhatóságot kívánnak lehetővé tenni a törvénybe foglalt, jelenleg érvényes 15 százalék helyett. A javaslat szerint évente állapítanák meg az intézmények a tanulmányi átlag szerint, hogy a következő évben ki kap államilag finanszírozott státuszt és kinek kell fizetnie a költségtérítést. Ez az intézményi bevételt nem változtatja meg, a hallgatókat viszont teljesítményre ösztönzi.
A felvételi
Az MRK javasolja, hogy mindazon felvételiző kezdhesse meg felsőoktatási tanulmányait, aki eléri a minimálisan meghatározott felvételi pontszámot (jelenleg 160 pont). Javasolja továbbá a minimum pontszámot többletpontok nélkül százalékban megadni, így a maximálisan elérhető pontszám (400 pont) 60-65 százalékában megállapítani (240-260 pont). Azoknak a felvételizőknek, akik elérték a meghatározott minimális pontszámot, de az általuk megjelölt helyekre az kevésnek bizonyult, a javaslat szerint az intézmények felajánlanak olyan helyeket, ahol maradt szabad kapacitás.
Az MRK javasolja továbbá, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Tervben hirdessenek meg konkrét programot a hátrányos helyzetű általános- és középiskolások esélyegyenlőségének megteremtésére, amely már a közoktatásban részt vevők számára elérhető. Ennek keretében pályázhassanak felsőoktatási intézmények is előkészítő, szintre hozó képzések megtartására a felvételi előtt és a képzés első évében is. Ezt hatékonyabb támogatásnak tartják, mint a hátrányos helyzetért többletpontokat adni.
A javaslat szerint az államilag támogatott keretszámokat a 2007-ben gyakorolt eljárás szerint kellene elosztani, azzal a módosítással, hogy az állami keretszámokhoz nem rendelnének hallgatókat, tehát nem osztanák szét a felvételi eredmény alapján az államilag támogatott és költségtérítéses kategóriákat már a felvételi során.
A jól teljesítő felvételizők állami helyeket hoznának az intézményeknek. Amennyiben egy szakra sok jól teljesítő hallgató jelentkezett és így sok államilag támogatott keretszámot kapott a szak, akkor a szak hallgatói összesen kevés költségtérítést fogak fizetni. Az új rendszer szerint mindenki államilag támogatásra jogosult lenne, kivéve, aki azonos képzési szinten a második vagy további diplomáját kívánja megszerezni vagy államilag finanszírozott képzésben már 12 félévet eltöltött, nekik a képzés teljes költségét meg kellene fizetniük.
[[ Oldaltörés: Hallgatói juttatások és költségtérítés ]]
Hallgatói juttatások
Az MRK szerint, ha az új felvételi rendszert 2008-ban alkalmaznák, kb. 20 ezerrel többen kerülhetnének be a felsőoktatásba. Az MRK javasolja, hogy a hallgatói támogatásra fordítható összeget (jelenleg 119 ezer forint) minden felvett jelentkező után nyújtsa a költségvetés, ami a 20 ezer fős létszámnövekedés mellett a felsőoktatásra fordítandó költségvetést 2,5 milliárd forinttal növelné. Ha az első évben minden arra jogosult hallgató államilag finanszírozott státuszt kap, az a költségvetésnek mintegy 10-15 milliárd forint többletkiadást jelent.
Az új rendszert 2012-ben javasolná bevezetni a rektorokat tömörítő szervezet. Jelenleg a hallgatói támogatások szinte kizárólag csak államilag finanszírozott hallgatóknak adhatók. Ha egy hallgató államilag finanszírozott státuszból költségtérítéses státuszba kerül, akkor a lakhatási támogatása is megszűnik. Az MRK javasolja, hogy a lakhatási támogatás a szociális helyzettől függően legyen adható, és ne függjön se a tanulmányi eredménytől, se a tanulmányi eredmény miatt bekövetkező változástól (átsorolás költségtérítéses státuszba, vagy magasabb költségtérítés fizetése).
Költségtérítés
A rektorok javasolják, hogy a hallgatók költségtérítést az évben nyújtott teljesítményük, első évben pedig a felvételin produkált teljesítményük alapján fizessenek. Az adott évben fizetendő összeg az előző lezárt félév eredménye alapján kalkulálódna. A javaslat két lehetőséget vetít előre. Az egyik szerint az első évben a hallgatóknak a felvételin nyújtott teljesítményük alapján kellene fizetniük, a felvételi pontszámtól függően. Az MRK javasolja, hogy (a felvételinél beszámított tantárgyakból) vagy legyen előírás a hallgatók tudását összehasonlítható módon mérő emelt szintű érettségi, vagy adjanak rá több többletpontot.
A másik opció szerint csak a második évtől kellene fizetniük a hallgatóknak, ebben az estben azonban kompenzálni kellene az első évben kiesett költségtérítés összegét. Egy adott szakon a költségtérítés összegét a szak képzési költsége, illetve az államilag finanszírozott helyek száma - ami a jó teljesítményt nyújtó felvételizőktől függene - határozná meg.
A költségtérítés összegét az intézmény maga határozná meg, az MRK javasolja, hogy legalább hat kategóriába osszák a költségtérítés összege szerint a hallgatókat. A fizetendő összeg évente az aktuális teljesítménytől függően változhatna. Az MRK továbbá javasolja, hogy a felsőoktatási intézmények nyújtsanak munkalehetőséget a költségtérítést fizető hallgatók számára.
(
www.edupress.hu
)
