Mikortól kellene fizetni
Gyurcsány Ferenc április 10-én a TV2-nek megerősítette, hogy a rektori konferenciával közösen dolgoznak egy javaslaton, amely szerint a második évtől fizetni kellene a felsőoktatásban. Magda Sándor a Világgazdaságnak tett nyilatkozatában szintén úgy fogalmazott: " Az első évben senkinek sem kellene fizetnie". Ezzel nyilvánvalóvá vált a politikai erők számára, hogy a kormány komolyan foglakozik a kidolgozás alatt álló javaslattal. Az Edupress birtokába jutott javaslat április 8-i munkaanyaga azonban nem fogalmazza meg egyértelműen, hogy az első évben nem kell a hallgatóknak fizetniük. Arról viszont említést tesz, hogy: "a hallgatók költségtérítést az éves teljesítményük alapján, az első évben pedig a felvételi eredményük alapján fizessenek".
Hat lépcsőben, vagy rangsor szerint fizetnének a hallgatók
A Magyar Rektori Konferencia javaslatában egyébként változna a jelenlegi költségtérítéses és államilag finanszírozott forma, a hallgatók bizonyos százaléka nem fizetne költségtérítést, a többi hallgató azonban lépcsőzetesen, teljesítmény szerint fizetné az intézmény által megszabott összeget, melynek maximális értéke (tehát a hatodik kategóriába kerülő hallgatók fizetési kötelezettsége) nem lehetne több, mint a képzés teljes költsége. A tervezet szerint a különböző kategóriákban fizetendő összeg - ami a javaslat szerint szerepelne a felsőoktatási felvételi tájékoztatóban - maximum az infláció mértékével lenne növelhető a képzés mintatervi ideje alatt.
A hallgatókat előző évi teljesítményük alapján sorolnák be a hat kategória valamelyikébe, így elképzelhető lenne, hogy valaki az egyik évben fizetésmentesen, a következő tanévben költségtérítést fizetve tanulhatna, és fordítva. Az intézményeknek lehetőségük lenne arra is, hogy nem kategóriákba sorolják a hallgatókat, hanem a teljesítmény alapján felállított rangsorban elfoglalt helyek után kérik a költségtérítés összegét. Az MRK szerint ez igazságosabb és teljesítményt növelőbb rendszer, mint a jelenlegi, ahol egy közel azonosan teljesítő költségtérítéses és államilag finanszírozott hallgató tanulmányokra fordítandó kiadásai között több százezer forint eltérés lehet.
[[ Oldaltörés: Vélemények a csomagról ]]
A Fidesz szerint vissza akarják csempészni a tandíjat
A Fidesz álláspontja szerint az MRK által összeállított reformcsomag csak bizonytalanságot szül majd a felsőoktatásban, hiszen nem lesz kiszámítható egy hallgató számára, hogy mennyit kell majd fizetnie tanulmányaiért, ezért szerintük csak az mer majd jelentkezni az egyetemekre és főiskolákra, aki biztos abban, hogy szülei finanszírozni tudják a legmagasabb költségtérítés összegét is. Az ellenzéki párt szerint ráadásul "a javaslattal csak a népszavazáson elutasított rendszert csempészik vissza." Ágh Péter, Fideszes országgyűlési képviselő a napokban úgy nyilatkozott: szerinte nem rémképekkel, hanem hathatós ösztöndíjakkal kell a hallgatókat motiválni. "A tandíj csak rémkép" - mondta a politikus április 15-én. A Fidesz egyébként támogatná a jól teljesítő hallgatók költségtérítéses képzésbe való átkerülését - tette hozzá a képviselő.
Finanszírozási kérdések
Az MRK javaslatában az államnak minden felvett hallgató után kellene hallgatói normatívát fizetnie (a mostani rendszer szerint a költségtérítéses hallgatók után nem részesülnek az intézmények hallgatói normatívában), ami az állami költségvetés felsőoktatásra fordított összegét évi 5-7 milliárd forinttal növelné. A Világgazdaság információi szerint ezt a többletkiadást az állam kész vállalni. Magda Sándor rektor a napilapnak tett nyilatkoztában úgy számolt, hogy a 2010-2011-ig felvett diákok (ekkor vezetnék be az új rendszert) 60 százaléka nem fizetne. Az MRK elnökségének tagja kiemelte: A legjobbak - azon túl, hogy nem fizetnek - a jelenlegi ösztöndíjak többszörösét is megkaphatják. Ráadásul az új rendszer tekintettel lenne a szociális körülményekre is, mert indokolt esetben az állam átvállalhatná a fizetési kötelezettséget egyes fiataloktól.
Magyar szerint a jaslat bizonyos pontjaival megállna a minőségi felsőoktatás
Magyar Bálint volt oktatási miniszter a javaslat azon pontjával kapcsolatban fejezte ki aggályait a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának közelmúltban, Siófokon tartott vezetőképzőjén, amely lehetővé tenné a felvételizők számára, hogy egy országosan megállapított minimum pontszám elérésével (ez jelenleg 160 pont) mindenképp bekerülhessenek a felsőoktatásba. A javaslat szerint ugyanis amennyiben egy jelentkező elérné a minimum pontszámot, és az általa megjelölt képzésre nem jutott be, az intézmények felajánlanának számára olyan megmaradt helyeket, ahol a kapacitásszámot még nem töltötték fel. Magyar szerint, ha az MRK javaslatát elfogadja a kormány, akkor az utóbbi két évben tapasztalható, az új pontszámítási rendszernek köszönhető, a minőség jegyében történt intézményi integráció (pl. a Berzsenyi Dániel Főiskola idén integrálódott a Nyugat-magyarországi Egyetemmel) megakad, és olyan szakokon is tovább folytatódik majd a képzés, amely nem ad a végzettek kezébe a munkaerőpiacon hasznosítható diplomát - írta meg a Népszabadság.
A Magyar Rektori Konferencia április 22-én, kedden szavaz a javaslatról, az ott elfogadott pontokat azonnal tárgyalja a Felsőoktatási Kerekasztal. Ez időtájt várható a tárca hivatalos álláspontja is - mondta Manherz Károly szakállamitikár a Népszabadságnak.
(
www.edupress.hu
)
