Tragikus lehet a fizikus tanárképzés jövője

Tragikus jövőt jósolnak a fizikatanári képzésnek, amely területen a hallgatói létszámcsökkenés a természettudományok esetében általánosan tapasztalható problémánál is súlyosabb gondokat okozhat - adja hírül a hirado.hu.

  • Edupress
Ugyan ma még válogathatnak az iskolák a tanár szakos friss diplomások között, hat-nyolc év múlva a hiányukkal kell megküzdeniük az intézményeknek. Míg a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Természettudományi és Informatikai Karán tíz évvel ezelőtt még 56-an diplomáztak le fizika tanári szakon, tavaly mindössze öten vették át a diplomájukat.

A bolognai rendszer a tanárképzés színvonalcsökkenését is jelentheti, mondta Papp Katalin, a SZTE kísérleti fizikai tanszékének docense, hiszen annak bevezetésével a hároméves alapképzés után a tehetséges diákok már nem a tanári diploma mellett fognak dönteni.

Szabó Gábor szegedi fizikus professzor hasonlóan látja a helyzetet. Szerinte a fenyegető tanárhiányt erősíti a nagy kutató-fejlesztő és ipari cégek mellett az üzleti szféra is. A vállalatok egyre több, nem tanári szakos fizikust alkalmaznak, mint például egyes tőzsdei elemző vállalkozások, akik a modellezésben szerzett egyedülálló tudásuk miatt keresik őket.

(forrás: Híradó)

(www.edupress.hu)
Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.