Uniós támogatás hat vidéki felsőoktatási intézmény számára

Sajtótájékoztatón jelentették be április 16-án annak a hat intézménynek a nevét, melyek az elmúlt húsz év legnagyobb vidéki felsőoktatási fejlesztési programjának keretein belül összesen csaknem 29 milliárd forint támogatásban részesül.

  • Edupress

Újságírók előtt számolt be Hiller István oktatási és kulturális, valamint Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter arról a programról, amely 2013-ig mintegy 77 milliárd forintnyi támogatást fordít a magyar felsőoktatás megújulására. A kormány ebből a keretből 29 milliárd forintot hagyott jóvá április 16-án az ország hat vidéki felsőoktatási intézménye számára.

A pályázat az oktatási, a kutatási és a vállalkozással kapcsolatos infrastruktúrák fejlesztését, illetve a műszaki és a természettudományi szakokon tanuló hallgatók létszámának emelését pártfogolja, hogy Magyarország sikeresen csatlakozhasson a tudásalapú társadalommal rendelkező országok közé. Bajnai Gordon a "viszonylagos magyar inaktivitásra és a szakemberhiányra" hívta fel a figyelmet, a változások kulcsát pedig a felsőoktatási tevékenységek színvonalának emelésében látja a minisztérium. A program segítségével új munkahelyeket igyekszenek teremteni a jövőben, megfelelő szakemberek képzésén keresztül kívánnak a multinacionális cégek számára lehetőségeket teremteni a magyarországi letelepedésre.

A felsőoktatási intézmények szigorú kiválasztási mechanizmuson és alkufolyamatokon mentek keresztül. Az elkövetkezendő négy-öt hónapban megkötik az intézményekkel a szerződéseket, jövőre pedig elindulhatnak a beruházások, mondta el Bajnai Gordon.

Az 1990 óta eltelt időben a hallgatók létszáma megnégyszereződött, a mennyiségi változások ideje azonban lejárt, jelentette ki Hiller István. "A magyar felsőoktatási legfontosabb kérdése ma a színvonal", a miniszter pedig azokat támogatja, akik szövetségesként hajlandóak részt venni az intézmények minőségi fejlesztésében. A kiválasztott egyetemek és főiskolák jelentős regionális szerepet töltenek be, ami tovább növeli innovációjuk jelentőségét, mondta el Hiller.

A 28,9 milliárd forintos támogatásból a győri Széchenyi István Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Miskolci Egyetem, az egri Eszterházy Károly Főiskola, a Dunaújvárosi Főiskola, valamint a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola részesül, jelentették be a miniszterek. Ezt az első kört követi további 21,7 milliárd forint júniusi szétosztása, melyre az április 16-i döntésből kimaradt intézmények is pályázhatnak.

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretén belül a magyar kormány és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség közösen indította el a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Programot, mely a versenyképességet és a modernizációt tűzte ki célul a felsőoktatási intézmények számára. A program által meghirdetett támogatás elnyerésének alapvető feltétele volt, hogy az intézmények csak a már meglevő kutatás-fejlesztési profiljukhoz kapcsolódó képzési területet fejlesztik.

A sajtótájékoztatón a kiválasztott egyetemek és főiskolák képviselői három-három percben mutatták be pályázataikat. A győriek többek között a helyi gazdasági szereplőkkel és járműgyártással kialakított kapcsolatok további erősítését célozzák meg, a pécsiek Science Building néven építenek fel egy nemzetközi normáknak megfelelő kutató és oktatói intézményt, Miskolcon pedig egy 15 ezer négyzetméteres oktatási épületet újítanak fel. A gyöngyösi intézmény egy önálló kutatást támogató természettudományos forrásközpont, az Infotorium létrehozását tervezi, a Dunaújvárosi Főiskola projektje új épület megvásárlása mellett több épület intelligens környezetbarát házzá alakítását célozza meg, a Károly Róbert Főiskolán pedig Hallgatói Információs Központ kialakítására készülnek.

(

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu