Uniós támogatás hat vidéki felsőoktatási intézmény számára

Sajtótájékoztatón jelentették be április 16-án annak a hat intézménynek a nevét, melyek az elmúlt húsz év legnagyobb vidéki felsőoktatási fejlesztési programjának keretein belül összesen csaknem 29 milliárd forint támogatásban részesül.

  • Edupress
Újságírók előtt számolt be Hiller István oktatási és kulturális, valamint Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter arról a programról, amely 2013-ig mintegy 77 milliárd forintnyi támogatást fordít a magyar felsőoktatás megújulására. A kormány ebből a keretből 29 milliárd forintot hagyott jóvá április 16-án az ország hat vidéki felsőoktatási intézménye számára.

A pályázat az oktatási, a kutatási és a vállalkozással kapcsolatos infrastruktúrák fejlesztését, illetve a műszaki és a természettudományi szakokon tanuló hallgatók létszámának emelését pártfogolja, hogy Magyarország sikeresen csatlakozhasson a tudásalapú társadalommal rendelkező országok közé. Bajnai Gordon a "viszonylagos magyar inaktivitásra és a szakemberhiányra" hívta fel a figyelmet, a változások kulcsát pedig a felsőoktatási tevékenységek színvonalának emelésében látja a minisztérium. A program segítségével új munkahelyeket igyekszenek teremteni a jövőben, megfelelő szakemberek képzésén keresztül kívánnak a multinacionális cégek számára lehetőségeket teremteni a magyarországi letelepedésre.

A felsőoktatási intézmények szigorú kiválasztási mechanizmuson és alkufolyamatokon mentek keresztül. Az elkövetkezendő négy-öt hónapban megkötik az intézményekkel a szerződéseket, jövőre pedig elindulhatnak a beruházások, mondta el Bajnai Gordon.

Az 1990 óta eltelt időben a hallgatók létszáma megnégyszereződött, a mennyiségi változások ideje azonban lejárt, jelentette ki Hiller István. "A magyar felsőoktatási legfontosabb kérdése ma a színvonal", a miniszter pedig azokat támogatja, akik szövetségesként hajlandóak részt venni az intézmények minőségi fejlesztésében. A kiválasztott egyetemek és főiskolák jelentős regionális szerepet töltenek be, ami tovább növeli innovációjuk jelentőségét, mondta el Hiller.

A 28,9 milliárd forintos támogatásból a győri Széchenyi István Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Miskolci Egyetem, az egri Eszterházy Károly Főiskola, a Dunaújvárosi Főiskola, valamint a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola részesül, jelentették be a miniszterek. Ezt az első kört követi további 21,7 milliárd forint júniusi szétosztása, melyre az április 16-i döntésből kimaradt intézmények is pályázhatnak.

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretén belül a magyar kormány és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség közösen indította el a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Programot, mely a versenyképességet és a modernizációt tűzte ki célul a felsőoktatási intézmények számára. A program által meghirdetett támogatás elnyerésének alapvető feltétele volt, hogy az intézmények csak a már meglevő kutatás-fejlesztési profiljukhoz kapcsolódó képzési területet fejlesztik.

A sajtótájékoztatón a kiválasztott egyetemek és főiskolák képviselői három-három percben mutatták be pályázataikat. A győriek többek között a helyi gazdasági szereplőkkel és járműgyártással kialakított kapcsolatok további erősítését célozzák meg, a pécsiek Science Building néven építenek fel egy nemzetközi normáknak megfelelő kutató és oktatói intézményt, Miskolcon pedig egy 15 ezer négyzetméteres oktatási épületet újítanak fel. A gyöngyösi intézmény egy önálló kutatást támogató természettudományos forrásközpont, az Infotorium létrehozását tervezi, a Dunaújvárosi Főiskola projektje új épület megvásárlása mellett több épület intelligens környezetbarát házzá alakítását célozza meg, a Károly Róbert Főiskolán pedig Hallgatói Információs Központ kialakítására készülnek.

(www.edupress.hu)
Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.