Nem kell messzire menni a nemzetközi tapasztalatokhoz

Egyre több hazai felsőoktatási intézmény, főként fiatalabb magánfőiskola kínál külföldi egyetemekkel kooperációban megvalósított képzéseket, amellyel a bolognai rendszer által sokat emlegetett nemzetközi tapasztalatszerzés lehetősége valósul meg.

  • Edupress
Az Educatio Kht. hivatalos honlapján, a felvi.hu-n megjelent összeállítás szerint ezek a képzések nem pusztán a vállalkozók által gyakran preferált külföldi diplomát biztosítják a hallgatóknak, hanem olyan interkulturális kompetenciák megszerzését teszik lehetővé, melyek sokkal nagyobb előnyt jelentenek a végezettek számára, mint a megszerzett tananyag. Az idegennyelven folyó oktatás, a külföldi professzorok és hallgatók nem csupán a nyelvtanulás, nyelvgyakorlás készségeit fejlesztik, hozzászoktatják a hallgatókat a kulturális különbségek elfogadására, a nemzeti sokszínűségek szépségeire, a kommunikáció és együttműködés gördülékenységére.

Vizsgálati eredmények szerint (HIS kutatás, Németország) a külföldiekkel kapcsolatos elutasítás az együtt töltött félévek során a kiinduló érték alig ötödére csökkenhet. A kapcsolatteremtési szokások nemzetenként eltérőek lehetnek, ezért nem célszerű túlságosan visszahúzódónak lenni, mert távolságtartó, hideg magatartásnak tűnhet. A közös, csoportos munkavégzés például az ismerkedésben, kommunikációs gátak leküzdésében is segíthet, de a feladat gördülékenységét, elvégzését is segítheti.

Az intenzív kapcsolattartás során a kultúra, a hétköznapi életvezetés, mentalitás különféle szempontjai is világossá válhatnak. Sokszor talán ódzkodnak a jelentkezők az idegen nyelven zajló képzés megjelölésétől, pedig sok szempontból hasznos lehet, többek között a legújabb információk többnyire először idegen nyelven érhetők el, így elolvasásuk szinte elkerülhetetlen. Ráadásul a fent említett interkulturális kompetenciák is fejleszthetők saját, hazai körülmények között, ha külföldi hallgatókkal együtt, külföldi oktatóktól tanul valaki.

A kiinduló nyelvtudás megfelelő szintje természetesen elengedhetetlen feltétel, de a tanulmányok során is elsajátíthatók azok a finom árnyalatok, amelyek a korrekt nyelvhasználathoz és az anyanyelvű beszélőkkel való kommunikációhoz szükségesek. Ha a kínálkozó lehetőségeket megragadják a jelentkezők, a bolognai rendszer egyik legfontosabb célkitűzése valósul meg, a nemzetközi tapasztalatszerzés fejlesztése.

(www.edupress.hu)
Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.