Egy hét Amerika Veszprémben

Amerikai Hetet tartanak a Pannon Egyetem veszprémi székhelyén április 14. és 17. között. A szervezők előadókat, művészeket hívtak meg, hogy az amerikai kultúrát több szemszögből ismertessék meg az érdeklődőkkel.

  • Edupress
A népszerűsítő programsorozat megnyitóján Mark Tauber, az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségének kulturális attaséja üdvözölte a programot, mely a televízió által sugallt információkon túl ad átfogó képet a tengerentúli országról. Ezt követően három előadás hangzott el a Pannon Egyetem Angol-Amerikai Intézete, az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége, a Magyar Fulbright Bizottság, a Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Területi Bizottságának Angol Munkabizottsága és az Eötvös Károly Megyei Könyvtár Amerikai Kuckója által közösen szervezett rendezvény első napján.

Dr. Charles Sullivan, a Debreceni Egyetem vendégprofesszora a 19. századi amerikai legenda és annak amerikai kultúrára gyakorolt hatásáról beszélt, Dr. Scott Campbell, a Pannon Egyetem vendégprofesszora a rendezvény egyik szervezőjeként az amerikai filozófia és az oktatás értékéről tartott előadást, végül pedig Dr. Paul Titchmarsh, a Pannon Egyetem docense számolt be az autók és az amerikai kultúra kapcsolatáról.

A hét napjain különböző témákat körbejárva ismerhetik meg az érdeklődők az Egyesült Államokat. Április 15-én, kedden a zene áll a középpontban, a gospel és a jazz világáról hangzanak el érdekes előadások, szerdán a sportról, az amerikai élligákban szereplő magyarokról, valamint a magyarországi amerikai sportokról esik szó, csütörtökön pedig az amerikai dialektusokról, akcentusról és identitástudatról számolnak be a helyi és meghívott szakértők.

Az angol nyelvű előadások után hozzászólásra és vitára nyílik lehetőség.

(www.edupress.hu)
Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.