Csökkent a regisztrált pályakezdő álláskeresők száma

A nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma csökkent márciusban - derült ki az Állami Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb adataiból. A diplomás pályakezdők nyilvántartott álláskeresése is csökkent, a diplomás álláskeresők aránya viszont az átlagot meghaladó mértékben nőtt - mondta Busch Irén, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal főosztályvezetője.

  • Edupress
A márciusban regisztrációban lévő pályakezdők létszáma 2%-kal kevesebb a február végi létszámhoz képest, ám 1,6%-kal nagyobb az egy évvel korábbi adatnál. Az adatok azonban jelentős területi eltérést mutatnak. Egy év alatt számottevően csökkent a pályakezdők száma Közép-Magyarországon (-13,7%) és Közép-Dunántúlon (-9,4%), miközben Észak-Alföldön átlag feletti mértékben bővült a számuk (9,5%).

Észak-Alföldön átlagon felüli növekedés mutatkozik a nyilvántartott álláskeresők számában is a tavalyi adatokhoz képest (5,9%). "A régió leszakadóban van" - mondta Busch Irén. A diplomás pályakezdők álláskeresési aránya a nyilvántartott adatok szerint csökkent. Ez köszönhető többek között a 2005 augusztusában bevezetett Start kártyának, amivel a pályakezdő diplomás munkavállalót alkalmazó munkaadónak első évben a bér 15%-a után kell járulékot fizetnie, a második évben a bér 25%-a után. Ezt a munkaadók kihasználják, a diplomás pályakezdők nyilvántartott álláskeresése az elmúlt években folyamatosan csökken - mondta a főosztályvezető.

A diplomás álláskeresők esetében viszont más a helyzet, arányuk az átlagot meghaladó mértékben nőtt.

(www.edupress.hu)
Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.