Elkezdődött az Egészségakadémia

Hiányos, illetve az internetnek köszönhetően néhány részkérdésben túlontúl sok információval rendelkeznek a betegek, és mindkettő veszélyeket rejt magában - vezette be a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi karának legújabb programját, az Egészségakadémia elnevezésű előadás-sorozatot Bódis József, a kar dékánja április 7-én az MTA pécsi székházában.

  • Edupress

Az első alkalommal összegyűlt népes hallgatóság előtt dr. Kovács L. Gábor tartott előadást A természettudomány csodái, avagy miért kérnek az orvosok egy ember élete során átlagosan 2000 laborvizsgálatot? címmel. A professzor elmondta: a klinikai döntéshozatal 80 százalékának alapját a laboratóriumi vizsgálat adja. A rohamosan fejlődő diagnosztikai eljárások száma jelentősen megnövekedett, csak a pécsi egyetemi laborban 15-16.000 mérést végeznek naponta.

Ezért fontos a robotizáció - emelte ki Kovács L. Gábor -, azaz, hogy ne minden eljáráshoz legyen szükség emberi közreműködésre.A laboratóriumi diagnosztika jövőjét tekintve a professzor a prediktív laboratóriumi medicináról is szólt, amely lehetővé tenné, hogy akár egy évtizeddel a betegség kialakulása előtt megjósolják egy-egy népbetegségnek számító kór, mint a cukorbetegség, magas vérnyomás, daganatos megbetegedések kialakulását. Mindez persze komoly etikai kérdéseket is felvet: biztosan jó-e a leendő páciensnek, ha közlik vele, hogy tíz év múlva beteg lesz, illetve tudatni kell-e ezt például egy életbiztosítóval.

Az eseményen zárásként Kovács L. Gábor bemutatott egy publikus, szakemberek által összeállított online adatbázist, mely elősegíti a szélesebb civil közönség tájékozódását a szűrésekről és a betegségekről. Ez a

www.labtestonline.hu

. Az egész előadást - ahogy majd a sorozat további részeit is - rögzítette a Pécsi Tudományegyetem Universitas Televíziója, melynek Nyitott Egyetem című műsorában hamarosan be is mutatják Kovács L. Gábor előadását, ezt a Hálózat Televíziónak köszönhetően országosan is nyomon lehet követni (

www.univtv.pte.hu

).

Az Egészségakadémia előadás-sorozat minden hó első hétfőjén folytatódik majd az MTA pécsi székházában, este 6-kor.

(

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

A szakképzést választó diákok egy része már az iskolában szakmát váltana

A szakképző iskolákban az éves lemorzsolódás ötször akkora, mint a technikumokban, a pályaválasztásukban bizonytalan diákok pedig gyakran más szakmában képzelik el a jövőjüket. Többek között erről beszélt Nagy Zoltán, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) megbízott elnöke a XXVIII. Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.

Megalakulása óta közel 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar

2015 és 2026 között összesen csaknem 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium válaszából, amelyet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közérdekű adatigénylésére küldött. A szakszervezet szerint a szervezetnek már meg kellett volna szűnnie.

Ötödik és nyolcadik osztály között veszik el a tanulási kedv: 6+6-os iskolarendszert javasolnak a szakértők

A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.

Vidnyánszky Attila bocsánatot kért az SZFE átalakításáért, majd felsorolta, miért volt jó a modellváltás

Nyílt levélben reagált Vidnyánszky Attila a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2020-as modellváltásának hatodik évfordulóján tartott megemlékezésre. A Nemzeti Színház vezérigazgatója, az egyetemet fenntartó alapítvány korábbi elnöke Bocsánatkérés című levelében az elmúlt hat év eredményeit sorolta fel, és a korábbi egyetemi működést is bírálta.