Elkezdődött az Egészségakadémia

Hiányos, illetve az internetnek köszönhetően néhány részkérdésben túlontúl sok információval rendelkeznek a betegek, és mindkettő veszélyeket rejt magában - vezette be a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi karának legújabb programját, az Egészségakadémia elnevezésű előadás-sorozatot Bódis József, a kar dékánja április 7-én az MTA pécsi székházában.

  • Edupress

Az első alkalommal összegyűlt népes hallgatóság előtt dr. Kovács L. Gábor tartott előadást A természettudomány csodái, avagy miért kérnek az orvosok egy ember élete során átlagosan 2000 laborvizsgálatot? címmel. A professzor elmondta: a klinikai döntéshozatal 80 százalékának alapját a laboratóriumi vizsgálat adja. A rohamosan fejlődő diagnosztikai eljárások száma jelentősen megnövekedett, csak a pécsi egyetemi laborban 15-16.000 mérést végeznek naponta.

Ezért fontos a robotizáció - emelte ki Kovács L. Gábor -, azaz, hogy ne minden eljáráshoz legyen szükség emberi közreműködésre.A laboratóriumi diagnosztika jövőjét tekintve a professzor a prediktív laboratóriumi medicináról is szólt, amely lehetővé tenné, hogy akár egy évtizeddel a betegség kialakulása előtt megjósolják egy-egy népbetegségnek számító kór, mint a cukorbetegség, magas vérnyomás, daganatos megbetegedések kialakulását. Mindez persze komoly etikai kérdéseket is felvet: biztosan jó-e a leendő páciensnek, ha közlik vele, hogy tíz év múlva beteg lesz, illetve tudatni kell-e ezt például egy életbiztosítóval.

Az eseményen zárásként Kovács L. Gábor bemutatott egy publikus, szakemberek által összeállított online adatbázist, mely elősegíti a szélesebb civil közönség tájékozódását a szűrésekről és a betegségekről. Ez a

www.labtestonline.hu

. Az egész előadást - ahogy majd a sorozat további részeit is - rögzítette a Pécsi Tudományegyetem Universitas Televíziója, melynek Nyitott Egyetem című műsorában hamarosan be is mutatják Kovács L. Gábor előadását, ezt a Hálózat Televíziónak köszönhetően országosan is nyomon lehet követni (

www.univtv.pte.hu

).

Az Egészségakadémia előadás-sorozat minden hó első hétfőjén folytatódik majd az MTA pécsi székházában, este 6-kor.

(

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu