Elkezdődött az Egészségakadémia

Hiányos, illetve az internetnek köszönhetően néhány részkérdésben túlontúl sok információval rendelkeznek a betegek, és mindkettő veszélyeket rejt magában - vezette be a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi karának legújabb programját, az Egészségakadémia elnevezésű előadás-sorozatot Bódis József, a kar dékánja április 7-én az MTA pécsi székházában.

  • Edupress

Az első alkalommal összegyűlt népes hallgatóság előtt dr. Kovács L. Gábor tartott előadást A természettudomány csodái, avagy miért kérnek az orvosok egy ember élete során átlagosan 2000 laborvizsgálatot? címmel. A professzor elmondta: a klinikai döntéshozatal 80 százalékának alapját a laboratóriumi vizsgálat adja. A rohamosan fejlődő diagnosztikai eljárások száma jelentősen megnövekedett, csak a pécsi egyetemi laborban 15-16.000 mérést végeznek naponta.

Ezért fontos a robotizáció - emelte ki Kovács L. Gábor -, azaz, hogy ne minden eljáráshoz legyen szükség emberi közreműködésre.A laboratóriumi diagnosztika jövőjét tekintve a professzor a prediktív laboratóriumi medicináról is szólt, amely lehetővé tenné, hogy akár egy évtizeddel a betegség kialakulása előtt megjósolják egy-egy népbetegségnek számító kór, mint a cukorbetegség, magas vérnyomás, daganatos megbetegedések kialakulását. Mindez persze komoly etikai kérdéseket is felvet: biztosan jó-e a leendő páciensnek, ha közlik vele, hogy tíz év múlva beteg lesz, illetve tudatni kell-e ezt például egy életbiztosítóval.

Az eseményen zárásként Kovács L. Gábor bemutatott egy publikus, szakemberek által összeállított online adatbázist, mely elősegíti a szélesebb civil közönség tájékozódását a szűrésekről és a betegségekről. Ez a

www.labtestonline.hu

. Az egész előadást - ahogy majd a sorozat további részeit is - rögzítette a Pécsi Tudományegyetem Universitas Televíziója, melynek Nyitott Egyetem című műsorában hamarosan be is mutatják Kovács L. Gábor előadását, ezt a Hálózat Televíziónak köszönhetően országosan is nyomon lehet követni (

www.univtv.pte.hu

).

Az Egészségakadémia előadás-sorozat minden hó első hétfőjén folytatódik majd az MTA pécsi székházában, este 6-kor.

(

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

Új tanodát nyitottak Borsodban: húsz gyerekre négy segítő jut, az iskolai lemorzsolódás csökkentése a cél

Mintegy 30 millió forintból újítottak fel egy korábban rossz állapotú épületet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Ormosbányán, ahol a hátrányos helyzetű gyerekek tanulását segítő tanoda nyílt. A Tanulj, Tesó! Alapítvány új közösségi terében a diákok személyre szabott fejlesztést, korrepetálást és szakköri foglalkozásokat kapnak, de a tervek szerint a családok támogatására is nagy hangsúlyt fektetnek majd.

Bizonyos foglalkozásokat megtarthatnak a NOKS-dolgozók, de szaktanári órákat nem

A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.

Több mint 47 milliárd euróra növelné az Európai Parlament az Erasmus+ költségvetését

Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.