Elkezdődött az Egészségakadémia

Hiányos, illetve az internetnek köszönhetően néhány részkérdésben túlontúl sok információval rendelkeznek a betegek, és mindkettő veszélyeket rejt magában - vezette be a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi karának legújabb programját, az Egészségakadémia elnevezésű előadás-sorozatot Bódis József, a kar dékánja április 7-én az MTA pécsi székházában.

  • Edupress
Az első alkalommal összegyűlt népes hallgatóság előtt dr. Kovács L. Gábor tartott előadást A természettudomány csodái, avagy miért kérnek az orvosok egy ember élete során átlagosan 2000 laborvizsgálatot? címmel. A professzor elmondta: a klinikai döntéshozatal 80 százalékának alapját a laboratóriumi vizsgálat adja. A rohamosan fejlődő diagnosztikai eljárások száma jelentősen megnövekedett, csak a pécsi egyetemi laborban 15-16.000 mérést végeznek naponta.

Ezért fontos a robotizáció - emelte ki Kovács L. Gábor -, azaz, hogy ne minden eljáráshoz legyen szükség emberi közreműködésre.A laboratóriumi diagnosztika jövőjét tekintve a professzor a prediktív laboratóriumi medicináról is szólt, amely lehetővé tenné, hogy akár egy évtizeddel a betegség kialakulása előtt megjósolják egy-egy népbetegségnek számító kór, mint a cukorbetegség, magas vérnyomás, daganatos megbetegedések kialakulását. Mindez persze komoly etikai kérdéseket is felvet: biztosan jó-e a leendő páciensnek, ha közlik vele, hogy tíz év múlva beteg lesz, illetve tudatni kell-e ezt például egy életbiztosítóval.

Az eseményen zárásként Kovács L. Gábor bemutatott egy publikus, szakemberek által összeállított online adatbázist, mely elősegíti a szélesebb civil közönség tájékozódását a szűrésekről és a betegségekről. Ez a www.labtestonline.hu. Az egész előadást - ahogy majd a sorozat további részeit is - rögzítette a Pécsi Tudományegyetem Universitas Televíziója, melynek Nyitott Egyetem című műsorában hamarosan be is mutatják Kovács L. Gábor előadását, ezt a Hálózat Televíziónak köszönhetően országosan is nyomon lehet követni (www.univtv.pte.hu).

Az Egészségakadémia előadás-sorozat minden hó első hétfőjén folytatódik majd az MTA pécsi székházában, este 6-kor.

(www.edupress.hu)
Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?