Sok intézmény hallgatót vesztett, néhány hallgatót nyert

A felsőoktatásban a jelentkezői létszámcsökkenés továbbra is trend, a 2008-as statisztikák szerint a tavalyinál 12 ezerrel kevesebb felvételi kérelem érkezett az Országos Felsőoktatási Információs Központba, 96 302-en jelentkeztek egyetemre, főiskolára. A felvételizőszám csökkenésének áldozatai jellemzően a nagy állami egyetemek, de néhány intézmény a csökkenés ellenére növelni tudta saját összjelentkezői létszámát. Milyen okok rejlenek a jelentkezési tendenciák mögött?

  • Edupress
A jelentkezői létszámcsökkenés 2004 óta jellemzi a felsőoktatást, a tavalyi 108 ezer körüli létszámhoz képest idén 96 ezren döntöttek úgy, hogy felsőoktatási intézményben tanulnának tovább.

Kik a vesztesek?

Az intézményeket vizsgálva látható, hogy a 12 ezres létszámcsökkenés jellemzően a nagy egyetemeket sújtja, akik még így is 10 ezer fölötti jelentkezőt vonzanak. Tavalyhoz képest az ELTE és a Közgáz 10 százalék körüli, a debreceni és a szegedi egyetem 16-18 százalék körüli jelentkezőt vesztett, míg a Pécsi Tudományegyetem 25,2 százalékos jelentkezésvesztéssel számolhat, ami több mint 4400 hallgatót jelent. A hallgatói jelentkezéseket a számszerűsítés mellett aszerint is vizsgálhatjuk, hogy változtak-e a jelentkezési preferenciák. Míg 2006-hoz képest 2007-re az ideinél jelentősen nagyobb létszámcsökkenés mellett a Dunaújvárosi Főiskola 13 százalékkal növelni tudta összjelentkezői létszámát, idén 44 százalékos csökkenést mutatott.

Hasonlóan a gyöngyösi Károly Róbert Főiskolával, mely tavaly növekedés után idén 39,4 százalékos jelentkezői létszámkiesést tapasztalhat. A némileg nagyobb intézmények közül a Modern Üzleti Tudományok Főiskolája, a Nyíregyházi Főiskola és a Nemzetközi Üzleti Főiskola (IBS) is több, mint 30 százalékos csökkenést mutatott, sőt, elsőhelyes jelentkezéseiben - ami az államilag támogatott keretszámok elosztását és a költségvetést is befolyásolja - a Budapesti Gazdasági Főiskolánál és a Budapesti Műszaki Főiskolánál is több, mint 20 százalékos csökkenés látszik.

[[ Oldaltörés: És a növekedők ]]

Mely intézmények növekedtek?

Az egyetemek közül egyetlen nagy, állami intézmény tudta öszjelentkezői létszámát növelni, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) és a Nyugat-magyarországi Egyetem (NYME) esetében is abszolút jelentkezői létszámnövekedés látszik ugyan, figyelembe véve azonban, hogy a PPKE a Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskolával, a NYME pedig a Berzsenyi Dániel Főiskolával egyesült, ezen intézmények esetében is csökkenésről beszélhetünk.

Alacsony százalékban, de növelte összejelentkezői létszámát az Apor Vilmos Katolikus Főiskola, és a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola. Jelentős mértékben az összjelentkezői létszám azonban csak a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen (33,8%), a Zsigmond Király Főiskolán (22,4%) és a Magyar Táncművészeti Főiskolán (63%) javult.

A győztes főiskolák - toronymagasan az elsők

A magánkézben lévő Zsigmond Király Főiskola esetében a tavalyi 3473 jelentkezőhöz képest idén 4253-an jelentkeztek, az első helyes jelentkezések száma pedig 47 százalékkal nőtt. "A fiatal - idén hétéves -, dinamikusan fejlődő budapesti intézmény ars poeticája a hallgatóbarát főiskola és a munkaerőpiacra való felkészítés köré összpontosul. A főiskola nagy hangsúlyt fektet a marketingkommunikációra, PR alapú folyamatos jelenlétre, amely párhuzamosan zajlik az oktatási szolgáltatások fejlesztésével" - mondta dr. Juhászné Belatiny Katalin, a ZSKF elnöke az EduPress megkeresésére.

A magas jelentkező létszámot indokolva hozzátette, "a ZSKF széles szakkínálata - három tudományterületen kínál tíz bachelor, négy master és kilenc felsőfokú szakképzést -, továbbá erős munkaerő-piaci kapcsolatai - aktív gyakorlati, ösztöndíj és egyéb karrier lehetőségek - és a szakmailag elismert oktatói gárda összessége jelenthet olyan vonzerőt, amivel folyamatos jelentkező és létszám növelésére vagyunk képesek a csökkentő jelentkezési tendencia ellenére". A két szakot - táncművész, táncos és próbavezető - meghirdető, 150 fő kapacitásszámú Magyar Táncművészeti Főiskolára (MTF) a tavalyi 307 fő helyett idén 501 fő jelentkezett."

A jelentkezői létszámnövekedésnek több oka van. Egyrészt művészeti intézmény lévén vannak olyan szakirányok, melyeket háromévente indítunk, idén ilyen a modern tánc, a modern társastánc szakirány. Több jelentkezőt vonzott az esti munkarendben meghirdetett táncos és próbavezető alapszakunk is, hiszen ennek alanyi köre más, mint a nappali munkarendes képzéseinknek, valamint a már őszi jelentkezési időszakban és szeptemberi indulással is meghirdetett néptáncművész mesterszakunkra is sok jelentkezés érkezett" - mondta el Dr. Rozgonyi Eszter, a MTF főtitkára.

[[ Oldaltörés: A Műegyetemen a presztizs számít ]]

A Műegyetem őrzi a presztízsét

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 2004 óta növeli összjelentkezői létszámát az erős összejelentkezői létszámcsökkenés ellenére is. Jobbágy Ákos oktatási igazgató üdvözli a tényt, hogy évről-évre nő az összjelentkezők és az elsőhelyes jelentkezők száma, de hozzátette, tavaly sem töltötte fel az intézmény a rendelkezésére álló helyeket.

Úgy fogalmazott: "Az egyetem vezetésének meg kellett húzni egy olyan ponthatárt, mely alatt az üresen maradt helyek számának ellenére nem fogadott több hallgatót az intézmény. A minőség érdekében kellett meghozni ezt a döntést, tavaly 120 pontnál húzta meg ezt a határt a vezetőség. Ez lehet, hogy rövidtávon nehézségeket okoz az intézménynek, de középtávon az egyetem és a hallgatók érdekeit szolgálja, hiszen a BME-n szerzett diploma így őrizheti meg presztízsét. A minőségi képzés a jó oktatón és a jó hallgatón múlik" - mondta az oktatási igazgató, majd hozzátette: az idei jelentkezési mutatók is ezt bizonyítják.2007-ben az intézmény 5000-es kapacitásszáma ellenére mindössze 3400 hallgató kezdhette meg tanulmányait a BME-n.

Jobbágy Ákos szerint várhatóan idén is meg kell állapodni egy, a 120 pontnak megfelelő pontszámban, ez viszont a 480-as pontrendszerben még kérdéses, hogy mennyi lesz.

Trendek szociológus szemmel

Fábri István, szolciológus szerint a kisebb, fiatalabb magánintézmények sikeressége két okkal indokolható. Egyrészt, mivel ezek viszonylag új intézmények, könnyebben, gyorsabban és dinamikusabban reagálnak a piac változásaira, a megújult igényekre. Képzési kínálatukat folyamatosan bővítik, rugalmasabb képzési struktúrát mutatnak. Szakmai presztízsük folyamatosan nő, megvannak az első diplomás hallgatók, gyorsabbak a visszajelzések. "Másrészt a fiatal intézmények sikerességében jelentős szerepe van annak, hogy nagyon erős marketingpolitikát alkalmaznak, pr-ügynökségeket bíznak meg az intézmény kommunikációjával, amelynek nagyon erős hozadéka van" - fogalmazott Fábri.

(www.edupress.hu)
Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?