Középpontban a bolognai rendszer

Felsőoktatás és társadalom címmel jelentette meg az Educatio Kht. második Felsőoktatási Műhely című kiadványát. A felsőoktatás bővülése a foglalkoztatási struktúrát is folyamatosan alakítja, ezek elemzését, kutatók hipotéziseit és előrejelzéseit mutatja be a kiadvány.

  • Edupress

A megjelent számban Verseny, rugalmasság, átjárhatóság címmel Szelényi Iván szociológus mondja el a véleményét az amerikai egyetemi életről és az európai Bologna-reformról. A felsőoktatás regionalitásban betöltött szerepének változására, a globális gondolkodás és lokális cselekvés fontosságára hívta fel a figyelmet Balázs Éva az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és Csatári Bálint az MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézetének kutatója.

Ezen túl a Felsőoktatási Műhely bemutatja az OECD 2007-ben zárult projektjének összefoglaló kiadványát, a Felsőoktatás és régiók: globális versenyképesség, helyi érdekeltség című kötet főbb részleteit, illetve A regionális szerepvállalás hajtóerői címmel a kötet egy részének fordítása is olvasható a folyóiratban. A Vendégoldalon bemutatkozik a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság és Vállalkozáselemzési Intézetének kutatóműhelye.

Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Kht./Országos Felsőoktatási Információs Központ és az Universitas Press Felsőoktatási Kutató Műhely által végzett online kérdőíves munkaerő-piaci kutatások és interjúk, valamint nagyobb elektronikus álláskereső oldalak és nyomtatott médiumok álláshirdetései alapján elkészített elemzését munkaerő-piaci stratégiák, munkáltatói elvárások és a diplomások címmel tette közzé a kiadvány.

A bolognai folyamat szociális dimenziója címmel hazai és nemzetközi áttekintés olvasható a bolognai rendszer helyzetéről. A felsőoktatás nyilvánosságának fontos funkciója volna annak tisztázása, hogy mennyire találkoztak a magyar társadalom különböző csoportjainak elvárásai a kitűzött Bologna-célokkal, mindezek kapcsán milyen főbb területek mentén alakultak ki konfliktusok és kik között. Kurkó Noémi elemzésében erre keresi a választ országos sajtóban megjelent cikkeinek feldolgozásával.

A Felsőoktatási Műhely megrendelhető a

www.felvi.hu

oldalon is.

(

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu