Tovább csökkent a jelentkezők létszáma

A 2008-as jelentkezési statisztikák szerint 96302-en jelentkeztek a felsőoktatási intézményekbe - mondta Hiller István, az Oktatási és Kulturális Minisztériumban tartott sajtótájékoztatón. Ez a szám, mintegy 12000-rel kevesebb a tavalyi jelentkezési létszámnál, a csökkenés üteme azonban mérséklődött az elmúlt évekhez képest - mondta az oktatási miniszter.

  • Edupress

Hiller István elmondta, hogy folytatódik a 2004 óta jelentkező trend, a felsőoktatásba jelentkezők száma csökken, a tavalyi évhez képest azonban a csökkenés üteme mérséklődött. "Míg 2006 és 2007 között 21 000-rel volt kevesebb a jelentkezők száma, addig 2007 és 2008 között a jelentkezői létszám 12 000-rel csökkent" - mondta az oktatási miniszter.

"Az előzetesen mások által jósolt számhoz képest a jelentkezési létszám jóval magasabb" - tette hozzá a szakminiszter. Az oktatási tárca egy új jogszabályt vezet be, miszerint a február 15-ig benyújtott jelentkezési adatok statisztikáit minden év március 25. és április 5. között hoz nyilvánosságra a minisztérium. "Abban az évben is, amikor van népszavazás és abban az évben is, amikor nincs népszavazás, március 25-e után fogja és tudja a minisztérium közzétenni a február 15-ig beérkezett jelentkezési adatokat"- hangsúlyozta a miniszter.

A 96 302 jelentkezői szám magába foglalja azt az 5200 jelentkezőt, aki mesterképzésre adta be felvételi kérelmét, valamint azt a megközelítőleg 10 000 főt, aki felsőfokú szakképzésre jelentkezett. Manherz Károly, oktatási szakállamtitkár elmondta, hogy a jelentkező létszámcsökkenés egyik oka lehet a 2004-ben indult Világnyelv Program, ami lehetővé tette az iskoláknak, hogy a gimnáziumi képzésben nulladik évet indíthassanak. "Ez egy öt éves program, melyben 15 000 középiskolás vesz részt, akik potenciálisan kiváló jelöltek lehetnek majd a felsőoktatásba. Ők jövőre fognak érettségizni" - mondta a szakállamtitkár.

Manherz továbbá tájékoztatott, hogy körülbelül 10 000 azon érettségiző diákok száma, akik a középiskolák által, hallgató jogviszonyban szervezett felsőfokú képzésre, illetve szakközépiskolai képzésekre jelentkeztek. "Ők sem jönnek át a felsőoktatásba"- mondta, valamint 500-600 további hallgató külföldi felsőoktatási intzéménybe jelentkezett -tette hozzá. A tavalyi adatokhoz képest felsőfokú szakképzésre 13%-al nőtt a jelentkezések száma, derült ki a statisztikai adatokból.

Mesterszakra 5200-an jelentkeztek idén. "Ez a szám nagyságrendileg megegyezik az idei évtől megszűnt, diplomásoknak meghirdetett kiegészítő képzésre jelentkezők számával. 2007-ben kiegészítő képzésre megközelítőleg 4000 jelentkezés érkezett”- mondta a szakállamtitkár.

Manherz Károly újságírói kérdésre elmondta, hogy az idei érettségizők száma 125 000 fő, amely tartalmazza az előrehozott érettségit tevő jelentkezői létszámot. Ebből várhatóan 85 000 azok száma, akik idén zárják középiskolai tanulmányaikat és várhatóan sikeres érettségi vizsgát tesznek. Az idén érettségizett, felsőoktatásban jelentkezők száma 42 000 fő, a fennmaradó 53 000 jelentkező korábban szerzett érettségit, vagy a felsőoktatási rendszerben valamilyen módon már szerepel.

Kérdésünkre, miszerint a változatlan államilag támogatott keretszámok mellett tapasztalható jelentkezői létszámcsökkenés a felvételi esélyeket kedvezően befolyásolja, mindössze a jelentkezők 15 %-ának kiesését prognosztizálja, ami azonban szemben állhat a minőségi felsőoktatás megteremtésének céljával, a szakállamtitkár úgy fogalmazott, hogy ezt majd a ponthatárok meghúzását követően derül ki. Azzal azonban egyetértett, hogy mivel az intézmények érdeke, hogy a rendelkezésére álló keretszámot feltöltsék, várhatóan valóban még könnyebb lesz idén a felsőoktatásba bekerülni, mint a korábbi években.

(

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu