Gábor Kálmán szerint a felsőoktatásba bekerülő új generáció tudása nagyon hiányos a közéleti és történelmi ismeretek tekintetében. A szociológus szerint ennek egyik oka a rendszerváltással megszűnő elitképzés és az azt felváltó tömegoktatás, amellyel a felsőoktatás szerepe is megváltozott a társadalomban. Szerinte a közéletre nevelés nagyon fontos része lenne az oktatásnak, a kilencvenes években a fiatalok helyzete is megváltozott, a piacgazdasággal nemcsak az esélyeik növekedtek, ezzel együtt sebezhetőbbé is váltak. A demokráciára nevelés ezért a szociológus szerint elengedhetetlen lenne.
Gábor Kálmán a saját diákjai közt végzett nem reprezentatív kutatása is azt példázza, hogy a hallgatók mennyire nincsenek tisztában ez elmúlt évek történelmével. Egy a nemzeti radikalizmust, hungarista fiatalokat bemutató filmről kellett véleményt alkotniuk. A látottakkal kapcsolatban mindössze két diák említette meg a két világháború közti antiszemitizmust, a többség a szélsőséges megnyilvánulásokat ugyan elítélte, összességében megértően nyilatkozott a filmről. A szakember szerint a kormányzati politika nemigen foglalkozik ifjúságpolitikai kérdésekkel. Mit mondta: a baloldal és a liberálisok egyáltalán nem tudják megszólaltatni ezeket a fiatalokat, a jobboldal e tekintetben sokkal sikeresebb - véli az ifjúságkutató.
A szociológus szerint fel kellene készíteni a hallgatókat az őket érintő politikai üzenetekre, álszeméremnek tartja, hogy a tanórák közt ne lehetne közéletről vitázni. Példaként említette, hogy a közelmúltban a tandíj eltörlését követő kerekasztal-beszélgetésen a politikusok sokszor hallott véleménye után a hallgatókat inkább a bolognai rendszer, a kreditrendszer tisztázatlan pontjai érdekelte, amely jól mutatja, hogy a fontos kérdések nem kerülnek be a közbeszédbe. Gábor Kálmán szerint a hallgatói érdekképviselet mellett az egyetemi sajtónak nagy szerepe lenne abban, hogy teret nyisson ezeknek a kérdéseknek - így a hallgatók saját világukban is gyakorolhatnák a demokráciát.
(
www.edupress.hu
)
