Radikálisak-e a magyar egyetemisták?

Gábor Kálmán szociológus szerint az egyetemisták egyre konzervatívabban gondolkodnak, politikai választásukban jobbra tolódnak, miközben egy részük a radikális eszmékre is nyitottá vált. Ezzel szemben Orbán Viktor volt miniszterelnök a népszavazási kampány idején pont a fiatalok radikálisságát hiányolta.

  • Edupress

Gábor Kálmán szerint a felsőoktatásba bekerülő új generáció tudása nagyon hiányos a közéleti és történelmi ismeretek tekintetében. A szociológus szerint ennek egyik oka a rendszerváltással megszűnő elitképzés és az azt felváltó tömegoktatás, amellyel a felsőoktatás szerepe is megváltozott a társadalomban. Szerinte a közéletre nevelés nagyon fontos része lenne az oktatásnak, a kilencvenes években a fiatalok helyzete is megváltozott, a piacgazdasággal nemcsak az esélyeik növekedtek, ezzel együtt sebezhetőbbé is váltak. A demokráciára nevelés ezért a szociológus szerint elengedhetetlen lenne.

Gábor Kálmán a saját diákjai közt végzett nem reprezentatív kutatása is azt példázza, hogy a hallgatók mennyire nincsenek tisztában ez elmúlt évek történelmével. Egy a nemzeti radikalizmust, hungarista fiatalokat bemutató filmről kellett véleményt alkotniuk. A látottakkal kapcsolatban mindössze két diák említette meg a két világháború közti antiszemitizmust, a többség a szélsőséges megnyilvánulásokat ugyan elítélte, összességében megértően nyilatkozott a filmről. A szakember szerint a kormányzati politika nemigen foglalkozik ifjúságpolitikai kérdésekkel. Mit mondta: a baloldal és a liberálisok egyáltalán nem tudják megszólaltatni ezeket a fiatalokat, a jobboldal e tekintetben sokkal sikeresebb - véli az ifjúságkutató.

A szociológus szerint fel kellene készíteni a hallgatókat az őket érintő politikai üzenetekre, álszeméremnek tartja, hogy a tanórák közt ne lehetne közéletről vitázni. Példaként említette, hogy a közelmúltban a tandíj eltörlését követő kerekasztal-beszélgetésen a politikusok sokszor hallott véleménye után a hallgatókat inkább a bolognai rendszer, a kreditrendszer tisztázatlan pontjai érdekelte, amely jól mutatja, hogy a fontos kérdések nem kerülnek be a közbeszédbe. Gábor Kálmán szerint a hallgatói érdekképviselet mellett az egyetemi sajtónak nagy szerepe lenne abban, hogy teret nyisson ezeknek a kérdéseknek - így a hallgatók saját világukban is gyakorolhatnák a demokráciát.

(

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

Új tanodát nyitottak Borsodban: húsz gyerekre négy segítő jut, az iskolai lemorzsolódás csökkentése a cél

Mintegy 30 millió forintból újítottak fel egy korábban rossz állapotú épületet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Ormosbányán, ahol a hátrányos helyzetű gyerekek tanulását segítő tanoda nyílt. A Tanulj, Tesó! Alapítvány új közösségi terében a diákok személyre szabott fejlesztést, korrepetálást és szakköri foglalkozásokat kapnak, de a tervek szerint a családok támogatására is nagy hangsúlyt fektetnek majd.

Bizonyos foglalkozásokat megtarthatnak a NOKS-dolgozók, de szaktanári órákat nem

A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.

Több mint 47 milliárd euróra növelné az Európai Parlament az Erasmus+ költségvetését

Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.