Nagyon kell a nyelvtudás

A Tempus Közalapítvány Világ-Nyelv Programirodája az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) megbízásából a nyelvi előkészítő évfolyamot működtető iskolák nyelvtanárai számára gyakorlati lehetőségeket és módszereket, kutatási eredményeket bemutató konferenciát szervez március 29-én, szombaton a budapesti Szent István Gimnáziumban. A konferenciát áprilisban az OKM által támogatott akkreditált továbbképzés követi az idegennyelv-tanulás elméleti és gyakorlati kérdéseiről.

  • Edupress

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium megbízásából a Tempus Közalapítvány szombaton konferenciát szervez a Világ-Nyelv program keretében működő nyelvi előkészítő évfolyamok (NYEK) elmúlt éveinek tapasztalatairól. A rendezvényen mintegy 230 középiskolai tanár vesz részt. A nyelvi előkészítő évfolyammal induló képzést a 2004-2005-ös tanévben vezette be a minisztérium a Világ-Nyelv program keretében, mellyel lehetővé vált, hogy az általában a középiskolák kilencedik évfolyamán indított nyelvi előkészítő évfolyamokon a diákok ingyenes nyelvtanulási lehetőséget kapjanak.

A nyelvi előkészítő évfolyamok elsődleges célja, hogy intenzív nyelvtanulási keretek között használható tudáshoz jussanak a tanulók, és tanulmányaik végén emelt szintű nyelvi érettségi vizsgát tegyenek, miközben kedvező attitűdöt és motivációt alakítanak ki a nyelvek, a kultúrák és a nyelvtanulás iránt, valamint az itt megszerzett nyelvtudás továbbfejlesztésére, önálló fenntartására is ösztönzi a diákokat. A 2007-2008-as tanévben csaknem 500 középiskola indított nyelvi előkészítő évfolyamot a kilencedik évfolyamon. Ezekben az osztályokban hetente legalább 11 órában idegen nyelvet (az angoltól és spanyoltól kezdve az arabon át a japán nyelvig), négy órában pedig informatikát tanulnak a diákok.

A szombati konferencia célja, hogy megismertesse a nyelvi előkészítő évfolyamokon tanító nyelvtanárokat a kutatási eredményekkel, illetve azokkal a gyakorlati lehetőségekkel és módszerekkel, amelyekkel hatékonyabbá és változatosabbá tehetik tanításukat. Az előadásokon és a műhelymunkákon többek között szó esik a nyelvoktatás hazai mutatóinak tükrében a nyelvi előkészítő évfolyamokon részt vevő iskolák és tanulók jellemzőiről, arra is keresve a választ, jellemzően milyen iskolák vezették be azt, illetve milyen társadalmi háttérrel rendelkező diákok bekerülési esélye a legnagyobb.

Az autonóm munkaformák és tanulási stratégiák című workshop célja például az lesz, hogy a résztvevők közösen rendszerezzék a tanulók számára elengedhetetlenül fontos kommunikációs stratégiákat, valamint egy-egy példán keresztül megvizsgálják, milyen módszerrel vezethetünk be új tanulási stratégiákat a szövegértés és a szóbeli kommunikáció hatékony fejlesztése céljából, építve a tanulók eddigi, sokszor ösztönösen használt stratégiára. Szó lesz többek között a NYEK-re vonatkozó kutatások gyakorlatban is felhasználható elemeiről, nyelvi rendszerekről, képzésekről, pármunkáról és csoportmunkáról is.

Az informatikai tudást a Számítógépes anyagok, számítógép a nyelvórán - iránytű a dzsungelben című workshop is igyekszik bővíteni, amely során a számítógépteremben azonnal hasznosítható ötleteket is kaphatnak a résztvevők.

A konferencia plenáris előadásainak nyelve a magyar, a műhelymunkák pedig angol és német nyelven is zajlanak majd. A konferenciát áprilisban az Oktatási és Kulturális Minisztérium támogatásával megvalósuló akkreditált továbbképzés kíséri Az idegennyelv-tanulás elméleti és gyakorlati kérdései a nyelvi előkészítő évfolyamokon címmel.

A továbbképzés célja, hogy a nyelvi előkészítő évfolyamon tanító nyelvtanárok olyan átfogó nyelvpedagógiai és módszertani képzésben részesüljenek, ami segítséget nyújt nekik ehhez a sajátos oktatási programban megvalósuló munkához. A továbbképzés során a résztvevők tapasztalatot szereznek az idegennyelvi készségek intenzív fejlesztésének gyakorlati kérdéseiről, a tanulóközpontú nyelvtanításról, a reflektív értékelési technikákról, a tanári kooperációról és a diákokhoz, a helyi kontextushoz rugalmasan igazítható osztálytermi eljárásokról, valamint képet kapnak a nyelvi előkészítő évfolyamon folyó idegennyelv-oktatás általános és egyedi vonásairól. Mindezzel a résztvevők segítséget kapnak ahhoz, hogy saját helyi tantervüket és tanmenetüket a lehető legjobban megtervezhessék és megvalósíthassák.

További információ a Tempus Közalapítvány honlapján (www.tka.hu) olvasható.

(

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu