Elkészült a közoktatási esélyegyenlőség helyzetelemzése

Lezárult a közoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztésére kiírt régiós pályázatok első fordulója - adta hírül az Oktatási és Kulturális Minisztérium.

  • Edupress

"A pályázatokhoz kapcsolódva mintegy 540 pályázó (kistérségi társulások, fenntartók) felkérése alapján megközelítőleg 1000 településen készült Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés" - közölte Borovszky Tímea, az Oktatási és Kulturális Minisztérium Esélyegyenlőségi Főigazgatóság igazgatója. Az integráció területén már most tapasztalhatók eredmények: "Számos helyen sikerült elérni, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek ne külön csoportba kerüljenek. Vagyis az adott intézményfenntartó olyan intézkedéseket hozott, amelyek a jövőben csökkentik a tagintézmények, párhuzamos csoportok és osztályok közti szegregációt" - tette hozzá.

A közoktatási esélyegyenlőségi szakértői hálózatot az Oktatási és Kulturális Minisztérium háttérintézménye, az Educatio Kht. koordinálja. Borovszky Tímea hangsúlyozta, a szakértők ösztönözték az önkormányzatokat, hogy a közoktatás területén az esélyegyenlőség megteremtésére törekedjenek: "A pályázat sikeressége érdekében együttműködés alakult ki olyan partnerek - például szociális szakemberek és pedagógusok, jegyző és szülői csoportok, CKÖ és fenntartó - között, amelyek eddig nem tudtak egymás munkájáról, és kapcsolatukra csak a mechanikus információcsere volt jellemző. Néhol olyan közösségépítő hatása volt a szakértő munkájának, hogy évtizedes konfliktusokat sikerült feloldani helyi szereplők közt."

Ma zárult le az Új Magyarország Fejlesztési Terv esélyegyenlőségi programok támogatásának társadalmi egyeztetése, amely jelentős - akár 100 millió forint összegig - anyagi forrást biztosít a helyzetelemzésben feltárt problémák orvosolására, a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek esélyegyenlőségét támogató szolgáltatások biztosítására.

Az ÚMFT keretein belül kiírt pályázatok jelentős közoktatás-fejlesztési beruházásokra nyújtanak lehetőséget. Ennek alapvető feltétele: az esélyegyenlőségi szempontok szervesen beépüljenek a pályázatokba. Így minden projekthez az intézményfenntartóknak úgynevezett Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervet is kell készíteniük. Az intézkedési tervek megvalósulását a szakértők folyamatosan nyomon követik.

Az elszámolhatóság, azaz a pályázati források kifizetéseinek egyik feltétele e terv végrehajtása. "Ez is garantálja, hogy szegregációs gyakorlatot folytató fenntartók ne kaphassanak uniós fejlesztési pénzeket" - jelentette ki az OKM Egyenlőségi Főigazgatóságának vezetője. Borovszky Tímea szerint a településeken, társulásokban, egyes intézményekben - a komplex helyzetelemzések révén - megalapozható a szemléletváltás, olyan akcióterveknek a kidolgozása, amelyek biztosítják a szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés esélyét.

(

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu