Elkészült a közoktatási esélyegyenlőség helyzetelemzése

Lezárult a közoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztésére kiírt régiós pályázatok első fordulója - adta hírül az Oktatási és Kulturális Minisztérium.

  • Edupress

"A pályázatokhoz kapcsolódva mintegy 540 pályázó (kistérségi társulások, fenntartók) felkérése alapján megközelítőleg 1000 településen készült Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés" - közölte Borovszky Tímea, az Oktatási és Kulturális Minisztérium Esélyegyenlőségi Főigazgatóság igazgatója. Az integráció területén már most tapasztalhatók eredmények: "Számos helyen sikerült elérni, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek ne külön csoportba kerüljenek. Vagyis az adott intézményfenntartó olyan intézkedéseket hozott, amelyek a jövőben csökkentik a tagintézmények, párhuzamos csoportok és osztályok közti szegregációt" - tette hozzá.

A közoktatási esélyegyenlőségi szakértői hálózatot az Oktatási és Kulturális Minisztérium háttérintézménye, az Educatio Kht. koordinálja. Borovszky Tímea hangsúlyozta, a szakértők ösztönözték az önkormányzatokat, hogy a közoktatás területén az esélyegyenlőség megteremtésére törekedjenek: "A pályázat sikeressége érdekében együttműködés alakult ki olyan partnerek - például szociális szakemberek és pedagógusok, jegyző és szülői csoportok, CKÖ és fenntartó - között, amelyek eddig nem tudtak egymás munkájáról, és kapcsolatukra csak a mechanikus információcsere volt jellemző. Néhol olyan közösségépítő hatása volt a szakértő munkájának, hogy évtizedes konfliktusokat sikerült feloldani helyi szereplők közt."

Ma zárult le az Új Magyarország Fejlesztési Terv esélyegyenlőségi programok támogatásának társadalmi egyeztetése, amely jelentős - akár 100 millió forint összegig - anyagi forrást biztosít a helyzetelemzésben feltárt problémák orvosolására, a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek esélyegyenlőségét támogató szolgáltatások biztosítására.

Az ÚMFT keretein belül kiírt pályázatok jelentős közoktatás-fejlesztési beruházásokra nyújtanak lehetőséget. Ennek alapvető feltétele: az esélyegyenlőségi szempontok szervesen beépüljenek a pályázatokba. Így minden projekthez az intézményfenntartóknak úgynevezett Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervet is kell készíteniük. Az intézkedési tervek megvalósulását a szakértők folyamatosan nyomon követik.

Az elszámolhatóság, azaz a pályázati források kifizetéseinek egyik feltétele e terv végrehajtása. "Ez is garantálja, hogy szegregációs gyakorlatot folytató fenntartók ne kaphassanak uniós fejlesztési pénzeket" - jelentette ki az OKM Egyenlőségi Főigazgatóságának vezetője. Borovszky Tímea szerint a településeken, társulásokban, egyes intézményekben - a komplex helyzetelemzések révén - megalapozható a szemléletváltás, olyan akcióterveknek a kidolgozása, amelyek biztosítják a szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés esélyét.

(

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

Új tanodát nyitottak Borsodban: húsz gyerekre négy segítő jut, az iskolai lemorzsolódás csökkentése a cél

Mintegy 30 millió forintból újítottak fel egy korábban rossz állapotú épületet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Ormosbányán, ahol a hátrányos helyzetű gyerekek tanulását segítő tanoda nyílt. A Tanulj, Tesó! Alapítvány új közösségi terében a diákok személyre szabott fejlesztést, korrepetálást és szakköri foglalkozásokat kapnak, de a tervek szerint a családok támogatására is nagy hangsúlyt fektetnek majd.

Bizonyos foglalkozásokat megtarthatnak a NOKS-dolgozók, de szaktanári órákat nem

A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.

Több mint 47 milliárd euróra növelné az Európai Parlament az Erasmus+ költségvetését

Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.