A Debreceni Egyetem 2008-ban olyan további infrastrukturális fejlesztésekről határozott, melyekkel jelentősen javíthatók a természettudományi és műszaki ismeretek oktatásának feltételei. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében benyújtott legnagyobb volumenű pályázat összege csaknem 7 milliárd forint - jelentette be a mai sajtótájékoztatón Prof. Dr. Fésüs László, az egyetem rektora.
A Debreceni Egyetem tevékenységi színvonalának emeléséhez elengedhetetlennek tartja az infrastruktúra fejlesztését, hiszen a piaci igényeknek megfelelően folyamatosan nő a műszaki és természettudományi szakokon tanuló hallgatók száma, ami megkívánja az ehhez szükséges infrastruktúra kialakítását, a technikai feltételek megteremtését.
A Debreceni Egyetem egyik kiemelt célja, hogy az egységes európai felsőoktatás szerves részévé váljon. Az intézmény ezért olyan infrastrukturális fejlesztésekről határozott, melyekkel jelentősen javíthatók a természettudományi és a műszaki ismeretek oktatásának gyakorlati feltételei, az egyetem hallgatóinak, oktatóinak, kutatóinak és nem utolsó sorban külső partnereinek munkakörülményei, és tovább fejleszthető az eszközbázis. Az Egyetem a fenti szempontok figyelembevételével az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében a TIOP 1.3.1. konstrukció mindkét komponensére benyújtotta pályázatát, így összesen 6,5 milliárd forint pályázati összeg elnyerését tűzte ki célul, melyhez 315,789 millió forint önrész biztosítása szükséges, így a tervezett fejlesztések mértéke több mint 6,815 milliárd forint lenne.
Az egyetem az infrastrukturális fejlesztések részeként tervezi megvalósítani: az Interregionális Műszaki-Agrár Szaktanácsadási és Továbbképzési Központ (MAG Ház) építését és felszerelését, az Informatikai Kar új épületének létrehozását, az orvos- és egészségtudományi képzést szolgáló Elméleti Négyszög fejlesztését és rekonstrukcióját, a villamos-, anyag-, vegyész- és biomérnök képzéshez kapcsolódó laboratóriumok felújítását, a kémiai épületegyüttesben található kísérleti üzem rekonstrukcióját, a kapcsolódó info-kommunikációs technológiai fejlesztéseket.
A Debreceni Egyetem ezzel az elmúlt évek extenzív fejlődését követően a kormányzati és saját intézményfejlesztési céljaihoz illeszkedően további jelentős fejlődés elé néz, ami illeszkedik a gyakorlati képzés fejlesztéséhez, a K+F+I tevékenységek hatékony és kiterjedtebb végzéséhez, valamint a felsőfokú végzettségűek egész életen át tartó tanulásának elősegítéséhez. A projekt az Új Magyarország Fejlesztési Terv mindkét stratégiai céljához hozzájárul: javítja a munkaképességet, és lehetővé teszi a térségi beruházásokat, ami magával vonja az új munkahelyek megteremtését, a térségbeli GDP és hozzáadott érték növelését.
(
)
A tavalyi első helyezett kicsúszott még a top5-ből is, vidéki gimnázium is bekerült a legjobb háromba, és volt olyan gimnázium, amelyik 25 helyet javított - mutatjuk az ország legjobb 15 gimnáziumát 2027-ben.
Mintegy 30 millió forintból újítottak fel egy korábban rossz állapotú épületet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Ormosbányán, ahol a hátrányos helyzetű gyerekek tanulását segítő tanoda nyílt. A Tanulj, Tesó! Alapítvány új közösségi terében a diákok személyre szabott fejlesztést, korrepetálást és szakköri foglalkozásokat kapnak, de a tervek szerint a családok támogatására is nagy hangsúlyt fektetnek majd.
Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Október 25-én, vasárnap hajnalban ismét átállunk a téli időszámításra, miközben az Európai Unióban továbbra sem sikerült megegyezni a már nyolc éve napirenden lévő óraátállítás végleges eltörléséről. Több mint negyven európai parlamenti képviselő sürgeti a tagállamokat, hogy végre történjen előrelépés az ügyben.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.
