Milliárdokat tervez fejlesztésre a Debreceni Egyetem

A Debreceni Egyetem 2008-ban olyan további infrastrukturális fejlesztésekről határozott, melyekkel jelentősen javíthatók a természettudományi és műszaki ismeretek oktatásának feltételei. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében benyújtott legnagyobb volumenű pályázat összege csaknem 7 milliárd forint - jelentette be a mai sajtótájékoztatón Prof. Dr. Fésüs László, az egyetem rektora.

  • Edupress

A Debreceni Egyetem tevékenységi színvonalának emeléséhez elengedhetetlennek tartja az infrastruktúra fejlesztését, hiszen a piaci igényeknek megfelelően folyamatosan nő a műszaki és természettudományi szakokon tanuló hallgatók száma, ami megkívánja az ehhez szükséges infrastruktúra kialakítását, a technikai feltételek megteremtését.

A Debreceni Egyetem egyik kiemelt célja, hogy az egységes európai felsőoktatás szerves részévé váljon. Az intézmény ezért olyan infrastrukturális fejlesztésekről határozott, melyekkel jelentősen javíthatók a természettudományi és a műszaki ismeretek oktatásának gyakorlati feltételei, az egyetem hallgatóinak, oktatóinak, kutatóinak és nem utolsó sorban külső partnereinek munkakörülményei, és tovább fejleszthető az eszközbázis. Az Egyetem a fenti szempontok figyelembevételével az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében a TIOP 1.3.1. konstrukció mindkét komponensére benyújtotta pályázatát, így összesen 6,5 milliárd forint pályázati összeg elnyerését tűzte ki célul, melyhez 315,789 millió forint önrész biztosítása szükséges, így a tervezett fejlesztések mértéke több mint 6,815 milliárd forint lenne.

Az egyetem az infrastrukturális fejlesztések részeként tervezi megvalósítani: az Interregionális Műszaki-Agrár Szaktanácsadási és Továbbképzési Központ (MAG Ház) építését és felszerelését, az Informatikai Kar új épületének létrehozását, az orvos- és egészségtudományi képzést szolgáló Elméleti Négyszög fejlesztését és rekonstrukcióját, a villamos-, anyag-, vegyész- és biomérnök képzéshez kapcsolódó laboratóriumok felújítását, a kémiai épületegyüttesben található kísérleti üzem rekonstrukcióját, a kapcsolódó info-kommunikációs technológiai fejlesztéseket.

A Debreceni Egyetem ezzel az elmúlt évek extenzív fejlődését követően a kormányzati és saját intézményfejlesztési céljaihoz illeszkedően további jelentős fejlődés elé néz, ami illeszkedik a gyakorlati képzés fejlesztéséhez, a K+F+I tevékenységek hatékony és kiterjedtebb végzéséhez, valamint a felsőfokú végzettségűek egész életen át tartó tanulásának elősegítéséhez. A projekt az Új Magyarország Fejlesztési Terv mindkét stratégiai céljához hozzájárul: javítja a munkaképességet, és lehetővé teszi a térségi beruházásokat, ami magával vonja az új munkahelyek megteremtését, a térségbeli GDP és hozzáadott érték növelését.

(

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu