Milliárdokat tervez fejlesztésre a Debreceni Egyetem

A Debreceni Egyetem 2008-ban olyan további infrastrukturális fejlesztésekről határozott, melyekkel jelentősen javíthatók a természettudományi és műszaki ismeretek oktatásának feltételei. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében benyújtott legnagyobb volumenű pályázat összege csaknem 7 milliárd forint - jelentette be a mai sajtótájékoztatón Prof. Dr. Fésüs László, az egyetem rektora.

  • Edupress
A Debreceni Egyetem tevékenységi színvonalának emeléséhez elengedhetetlennek tartja az infrastruktúra fejlesztését, hiszen a piaci igényeknek megfelelően folyamatosan nő a műszaki és természettudományi szakokon tanuló hallgatók száma, ami megkívánja az ehhez szükséges infrastruktúra kialakítását, a technikai feltételek megteremtését.

A Debreceni Egyetem egyik kiemelt célja, hogy az egységes európai felsőoktatás szerves részévé váljon. Az intézmény ezért olyan infrastrukturális fejlesztésekről határozott, melyekkel jelentősen javíthatók a természettudományi és a műszaki ismeretek oktatásának gyakorlati feltételei, az egyetem hallgatóinak, oktatóinak, kutatóinak és nem utolsó sorban külső partnereinek munkakörülményei, és tovább fejleszthető az eszközbázis. Az Egyetem a fenti szempontok figyelembevételével az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében a TIOP 1.3.1. konstrukció mindkét komponensére benyújtotta pályázatát, így összesen 6,5 milliárd forint pályázati összeg elnyerését tűzte ki célul, melyhez 315,789 millió forint önrész biztosítása szükséges, így a tervezett fejlesztések mértéke több mint 6,815 milliárd forint lenne.

Az egyetem az infrastrukturális fejlesztések részeként tervezi megvalósítani: az Interregionális Műszaki-Agrár Szaktanácsadási és Továbbképzési Központ (MAG Ház) építését és felszerelését, az Informatikai Kar új épületének létrehozását, az orvos- és egészségtudományi képzést szolgáló Elméleti Négyszög fejlesztését és rekonstrukcióját, a villamos-, anyag-, vegyész- és biomérnök képzéshez kapcsolódó laboratóriumok felújítását, a kémiai épületegyüttesben található kísérleti üzem rekonstrukcióját, a kapcsolódó info-kommunikációs technológiai fejlesztéseket.

A Debreceni Egyetem ezzel az elmúlt évek extenzív fejlődését követően a kormányzati és saját intézményfejlesztési céljaihoz illeszkedően további jelentős fejlődés elé néz, ami illeszkedik a gyakorlati képzés fejlesztéséhez, a K+F+I tevékenységek hatékony és kiterjedtebb végzéséhez, valamint a felsőfokú végzettségűek egész életen át tartó tanulásának elősegítéséhez. A projekt az Új Magyarország Fejlesztési Terv mindkét stratégiai céljához hozzájárul: javítja a munkaképességet, és lehetővé teszi a térségi beruházásokat, ami magával vonja az új munkahelyek megteremtését, a térségbeli GDP és hozzáadott érték növelését.

(www.edupress.hu)
Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?