Milliárdokat tervez fejlesztésre a Debreceni Egyetem

A Debreceni Egyetem 2008-ban olyan további infrastrukturális fejlesztésekről határozott, melyekkel jelentősen javíthatók a természettudományi és műszaki ismeretek oktatásának feltételei. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében benyújtott legnagyobb volumenű pályázat összege csaknem 7 milliárd forint - jelentette be a mai sajtótájékoztatón Prof. Dr. Fésüs László, az egyetem rektora.

  • Edupress

A Debreceni Egyetem tevékenységi színvonalának emeléséhez elengedhetetlennek tartja az infrastruktúra fejlesztését, hiszen a piaci igényeknek megfelelően folyamatosan nő a műszaki és természettudományi szakokon tanuló hallgatók száma, ami megkívánja az ehhez szükséges infrastruktúra kialakítását, a technikai feltételek megteremtését.

A Debreceni Egyetem egyik kiemelt célja, hogy az egységes európai felsőoktatás szerves részévé váljon. Az intézmény ezért olyan infrastrukturális fejlesztésekről határozott, melyekkel jelentősen javíthatók a természettudományi és a műszaki ismeretek oktatásának gyakorlati feltételei, az egyetem hallgatóinak, oktatóinak, kutatóinak és nem utolsó sorban külső partnereinek munkakörülményei, és tovább fejleszthető az eszközbázis. Az Egyetem a fenti szempontok figyelembevételével az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében a TIOP 1.3.1. konstrukció mindkét komponensére benyújtotta pályázatát, így összesen 6,5 milliárd forint pályázati összeg elnyerését tűzte ki célul, melyhez 315,789 millió forint önrész biztosítása szükséges, így a tervezett fejlesztések mértéke több mint 6,815 milliárd forint lenne.

Az egyetem az infrastrukturális fejlesztések részeként tervezi megvalósítani: az Interregionális Műszaki-Agrár Szaktanácsadási és Továbbképzési Központ (MAG Ház) építését és felszerelését, az Informatikai Kar új épületének létrehozását, az orvos- és egészségtudományi képzést szolgáló Elméleti Négyszög fejlesztését és rekonstrukcióját, a villamos-, anyag-, vegyész- és biomérnök képzéshez kapcsolódó laboratóriumok felújítását, a kémiai épületegyüttesben található kísérleti üzem rekonstrukcióját, a kapcsolódó info-kommunikációs technológiai fejlesztéseket.

A Debreceni Egyetem ezzel az elmúlt évek extenzív fejlődését követően a kormányzati és saját intézményfejlesztési céljaihoz illeszkedően további jelentős fejlődés elé néz, ami illeszkedik a gyakorlati képzés fejlesztéséhez, a K+F+I tevékenységek hatékony és kiterjedtebb végzéséhez, valamint a felsőfokú végzettségűek egész életen át tartó tanulásának elősegítéséhez. A projekt az Új Magyarország Fejlesztési Terv mindkét stratégiai céljához hozzájárul: javítja a munkaképességet, és lehetővé teszi a térségi beruházásokat, ami magával vonja az új munkahelyek megteremtését, a térségbeli GDP és hozzáadott érték növelését.

(

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

A szakképzést választó diákok egy része már az iskolában szakmát váltana

A szakképző iskolákban az éves lemorzsolódás ötször akkora, mint a technikumokban, a pályaválasztásukban bizonytalan diákok pedig gyakran más szakmában képzelik el a jövőjüket. Többek között erről beszélt Nagy Zoltán, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) megbízott elnöke a XXVIII. Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.

Megalakulása óta közel 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar

2015 és 2026 között összesen csaknem 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium válaszából, amelyet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közérdekű adatigénylésére küldött. A szakszervezet szerint a szervezetnek már meg kellett volna szűnnie.

Ötödik és nyolcadik osztály között veszik el a tanulási kedv: 6+6-os iskolarendszert javasolnak a szakértők

A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.

Vidnyánszky Attila bocsánatot kért az SZFE átalakításáért, majd felsorolta, miért volt jó a modellváltás

Nyílt levélben reagált Vidnyánszky Attila a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2020-as modellváltásának hatodik évfordulóján tartott megemlékezésre. A Nemzeti Színház vezérigazgatója, az egyetemet fenntartó alapítvány korábbi elnöke Bocsánatkérés című levelében az elmúlt hat év eredményeit sorolta fel, és a korábbi egyetemi működést is bírálta.