Egyetemisták életmódját vizsgálták

Az Egy Csepp Figyelem Alapítvány kezdeményezte és bonyolította le azt a vizsgálatot, mely a felsőoktatási intézmények hallgatóinak egészségi állapotát, állóképességét, életmódját tanulmányozta.

  • Edupress

Az egyetemi, főiskolai diákok egészségügyi állapotának megismerése fontos egyrészt a társadalom szempontjából, életmódjukkal ugyanis példát állítanak a kevésbé iskolázottak számára. Másrészt viszont ők azok, akik preventív szolgáltatásokhoz való hozzáférése nem nevezhető problémamentesnek, hiszen a szűrővizsgálatokról szóló jogszabályok "elfeledkeztek" a 18-21 éves korosztályról.A múlt században folyamatosan javuló életkörülmények és higiéniás viszonyok mellett az 50-es évektől kezdve egyre több életmóddal összefüggő betegség jelent meg a fejlett országokban.

A magyar felnőtt népesség magas halálozási rátájának hátterében az életmódhoz kötődő szív-érrendszeri és daganatos betegségek állnak, melyek összefüggnek a táplálkozási szokások és a fizikai aktivitás csökkenésével. Ennek megfelelően a hallgatók esetében az életmódjukra vonatkozó kérdőív anonim kitöltése mellett megmérték a testsúlyt, testmagasságot, haskörfogatot, vérnyomást és vércukor szintet. A megkérdezettek családjában magas a vérnyomásos (69 százalék), a szív-érrendszeri (50,7 százalék), a daganatos (43 százalék), a cukorbetegség (41 százalék) aránya, valamint a jelentősen elhízott személyek (35 százalék) száma.

A hallgatók jelentős része hagyja ki táplálkozásából a reggelit, ritkán fogyasztanak zöldséget, gyümölcsöt és halféléket, a húsfogyasztásban pedig a sertés és a marhahús dominál. Még mindig sokan választják a teljes kiőrlésű helyett a fehér kenyeret és a vaj helyett a margarint. A táplálkozás mellett a megfelelő fizikai aktivitás is része az egészséges életmódnak. A megkérdezett egyetemista, főiskolai diákok 47 százaléka űz rendszeresen sportot valamelyik intézmény által biztosított sportfoglalkozáson, a női hallgatók azonban fizikailag jóval kevésbé aktívak.

Ugyan a televízió nézésre fordított idő elenyésző a megkérdezettek körében, a számítógép előtt 35 százalékuk négy vagy több órát tölt el, főként a férfiak. Pozitívum, hogy a nemdohányzók aránya magas, illetve a hallgatók csupán 15 százaléka dohányzik naponta.

(forrás: Egy Csepp Figyelem Alapítvány, Dr. Aszmann Anna)

(

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu