Az agrárszakma egy életforma

Az agrárképzés a tavalyi jelentkezési statisztikák alapján több képzési terület mögé szorult, piaci szakemberek szerint túlképzés van a tudományterületen, a frissdiplomások elhelyezkedési esélyei nem túl kecsegtetőek. A magyar agrárképzésben jelentős szerepet betöltő Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar szakmai együttműködő partnere csak részben ért ezzel egyet, álláspontja szerint ez nem területspecifikus probléma, az agrárvégzettségűeknek ugyanúgy van esélyük a jó elhelyezkedésre, mint a többi tudományterület végzettjeinek.

  • Edupress

A mesterképzések előtti időszakban a már diplomával rendelkezők bizonyára tájékozódnak arról, hogy a kiválasztott intézménynek milyen szakmai együttműködő partnerei vannak. Ez ugyanis egyrészt a képzés színvonalát tükrözi, másrészt a lehetőségek tárházát vetíti elő. A gödöllői székhelyű Szent István Egyetemnek számos együttműködő partnere van a gazdasági, ipari szférából, melyek a hallgatók gyakorlati idejének letöltésében, nem ritkán pedig a későbbi elhelyezkedésükben játszanak szerepet.

A Mezőfalvai Mezőgazdasági Termelői Szolgáltató Zrt. minden évben több évfolyamról fogad mezőgazdasági gyakorlatra hallgatókat, előfordul az is, hogy véglegesíti a jól bevált munkaerőt. Zászlós Tibor vezérigazgató szerint azonban az agrárszakma nem csak elhivatottságot - hanem egy sajátos életformát - igényel. Az agrárszakember szerint ezen a területen is nagyon fontos, hogy a hallgatók kellő szakmai "alázattal", megfelelő szolgálatkészséggel, elhivatottsággal kezdjenek el dolgozni.

A Mezőfalvai Mezőgazdasági Termelői Szolgáltató Zrt. sokoldalú együttműködést tart fent a gödöllői intézménnyel, amelynek részeként évente több évfolyam hallgatói tölthetik le szakmai gyakorlatukat a 9000 hektáros gazdaságban. "Az állatorvosoktól kezdve, az agrármérnökökön át az agrárközgazdász hallgatókig mindenkinek találunk a szakmai követelményeknek megfelelő munkafeladatot. Van, aki rövidebb ideig marad, de sokan innen szereznek inspirációt, majd itt találnak terepet szakdolgozatuk elkészítéséhez" - mondta a vezérigazgató. A szakember szerint kevés hallgatónak vágya manapság, hogy az állattenyésztéssel, növénytermesztéssel foglalkozzon. "Aki például jól beszél nyelveket, inkább a szolgáltató iparban helyezkedik el és az irodai munkakört választja. Kevés az olyan hallgató, aki vállalja - ami ebben a szakmában nem ritka -, hogy a nap 24 órájának bármely időszakában dolgozhat".

Zászlós Tibor szerint a széleskörű együttműködés egyrészt azért fontos, mert minden vezetőnek erkölcsi kötelessége, hogy a jövő nemzedéket segítse. "Szolgálatkészen és kellő türelemmel kell viseltetni a jövő nemzedéke iránt, hogy megismerhessék azokat a körülményeket, amelyekről tanulnak, és ezáltal könnyebben dönthessenek jövőjükről és helyezkedhessenek el a kívánt végzettség megszerzését követően" - mondta. Másrészt a vezérigazgató véleménye szerint a gödöllői intézmény adekvát és gyors válaszokat talál azokra a piaci kihívásokra, amelyekre az oktatásnak választ kell adnia, ahhoz, hogy jól képzett és a munkaerőpiacon elhelyezkedni kész hallgatókat képezzen. "Ezzel az agrárium élvonalában tud maradni az intézmény" - véli a szakember.

(

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu