Tandíj nincs és nem is lesz Magyarországon - mondta Miskolczi Norbert a HÖOK elnöke a Felsőoktatási Média Konferencia keretében rendezett "Lesz-e tandíj Magyarországon" című kerekasztal-beszélgetésen. A magyar nép nem akar fizetni a felsőoktatásért, ez a vasárnapi népszavazáson kiderült - tette hozzá.
Tatai-Tóth András, az MSZP oktatási és kulturális munkacsoportjának vezetője szerint Magyarországon nagyon sokan fizetnek a felsőoktatásért, hiszen a hallgatók 51 százaléka jelenleg költségtérítéses finanszírozási formában tanul. Ilyen értelemben tehát a népszavazás a kis összegű képzési hozzájárulás rendszerét törölte el csupán, a nagy összegű költségtérítést továbbra is fizetniük kell a felsőoktatásban tanulók majdnem felének.
Prof. Dr. Bayer József, a Zsigmond Király Főiskola rektora továbbra is a Magyar Rektori Konferencia által képviselt álláspontot hangsúlyozta, miszerint a rektorokat tömörítő szervezet támogatta a fer bevezetését. Saját javaslatukról - amely megszüntetné a költségtérítéses és államilag támogatott finanszírozási formát és egy lépcsőzetes rendszerben a teljesítménytől függően állapítaná meg a fizetési kötelezettség mértékét - elmondta, hogy kidolgozás alatt áll ugyan, a Felsőoktatási Kerekasztal tegnap megszavazott egyöntetű döntése szerint a két struktúrájú (államilag támogatott és költségtérítéses finanszírozási rendszer) marad a felsőoktatásban az elkövetkezendő 3 évben biztosan.
Tatai-Tóth András erre reagálva elmondta, hogy a felsőoktatásnak nyugalomra, de nem helyben járásra van szüksége, nem tartja kizártnak tehát az MSZP-s képviselő, hogy az elkövetkezendő években változás lesz akár az államilag támogatott hallgatók keretszámában. „Almássy Kornél, az MDF budapesti alelnöke szerint is ez az egyik megoldás a felsőoktatás költségvetésének növelésére, ez azonban egyéni szakmai véleményem- hangsúlyozta Tatai-Tóth.
Bayer professzor szerint a demokráciával könnyebben hozzáférhető felsőoktatás megnövekedett létszámával az állami költségvetés nem tudott lépést tartani, ekkor jött létre a költségtérítéses finanszírozási forma, amely azóta is meghatározó a magyar felsőoktatásban. A magyar gazdasági helyzet pedig azóta sincs felkészülve arra, hogy a finanszírozza a felsőoktatás egészét, és nem is feladata.
Miskolczi erre reagálva elmondta, hogy a mai felsőoktatásba belépők mindössze 35 százaléka választja a jelentkezésekkor a költségtérítéses finanszírozási formát, a fennmaradó közel 20 százalékot a másoddiplomás képzésben részt vevők és a tanulmányaikat túlhúzók alkotják. Miskolczi kitért arra is, hogy arra vonatkozóan egyáltalán nem készült felmérés, hogy a költségtérítések költségeit ki állja, mert az állami szférából állami támogatással például rengetegen tanulnak költségtérítéses hallgatóként. Miskolczi szerint az elmúlt 18 évben nem tartotta senki fontosnak, hogy a két finanszírozási forma igazságtalanságait vizsgálja, szerinte ugyanis a felsőoktatási intézményeknek nem volt érdeke a megüresedett állami helyekre átvenni a fizetős hallgatókat, hiszen az az egyetemek és főiskolák számára csak a kaviár a vacsora mellé - fogalmazott. Tehát az intézmény költségvetését növeli.
Ugyanakkor üdvözölte a Felsőoktatási Kerekasztal tegnapi ülésén támogatott javaslatot, miszerint a felsőoktatási törvényben szereplő két finanszírozási forma közti átjárhatóságra vonatozó rész bent marad. "A HÖOK mindig hangsúlyozta, hogy az átjárhatóságot a tandíj kérdése nélkül is lehet vizsgálni" - mondta. Bayer ugyanakkor a két finanszírozási forma megtartásával az államilag támogatott tanulók csökkenését prognosztizálta, amit többek között demográfiai okokkal indokolt.
A felek egyet értettek abban, hogy a felsőoktatás minőségi fejlődése a legfontosabb, az eszközökkel kapcsolatban azonban nem született egyetértés. Miskolczi szerint például a térítési és juttatási rendszert újra kell gondolni, és a minőségi ösztönzést nem a fizetési kötelezettséggel látja megvalósíthatónak. Tatai-Tóth azonban továbbra is úgy véli, hogy a valamilyen formában a képzéshez hozzá kellene járulniuk a hallgatóknak, hiszen akkor értékelnék és követelnék oktatásuk színvonalát. Bayer egyetértett abban, hogy előbb vagy utóbb be kell vezetni valamilyen képzési hozzájárulási rendszert, mert hosszútávon nem tartható a felsőoktatás ingyenessége, egy ösztönző térítési és juttatási rendszerre azonban ezzel párhuzamosan szükség van.
A Felsőoktatási Média Konferencia - március 13-14 - programjában tovább tárgyalják az egyetemi, főiskolai hallgatók helyzetét szociológusok és a hallgatói újságírók bevonásával.
(
www.edupress.hu
)
