"e-Befogadás. Légy része!"

"Ez az év a fordulat éve lesz", hangzott el a hátrányos helyzetűek, idősek, vidékén élők internethez jutási és képzési lehetőségeinek bővítéséről szóló, FreeSoft vállalat által rendezett "e-Befogadás 2008, Magyarország" rendezvényen.

  • Edupress

A FreeSoft csoport már hosszú évek óta tevékenyen részt vesz a magyarországi digitális szakadék csökkentésében."Eltökélt szándékunk, hogy a lehető legtöbb oldalról megközelítve, minél szélesebb társadalmi réteget informálhassunk az öt parlamenti párt által nemrég közösen aláírt "e-Befogadás. Légy része!" kezdeményezésről és az abban rejlő technológiafejlesztési platformról, életminőség javítási lehetőségekről, valamint a piacbővülés által keltett üzleti potenciáról" - mondta Vaspál Vilmos, a FreeSoft Nyrt. elnöke a vállalat által szervezett kerekasztal-beszélgetésen.

Az öt parlamenti párt (Herczog Edit (Európai Parlament, MSZP), Kalmár István (Fidesz), Magyar Bálint (MEH), Pettkó András (MDF), valamint az IT ipar képviselőinek (dr. Tárkány Szűcs Attila (Inforum), Vaspál Vilmos (FreeSoft), Damján Tamás (Dell), Klotz Tamás (Oracle)) részvételével megtartott szakmai összejövetelen a szakértők megállapították, hogy a digitális képzettség elterjedésének egyik fő gátja éppen a politika. Egyetértettek abban, hogy a pártpolitikai csatározásokat félretéve szakmai alapon lehet és kell e téren továbblépni, amelyhez az adott iparágban tevékenykedő cégek véleményére és segítségére is szükség van.

A tanácskozáson elhangzott, hogy Magyarországon 2007-ben 650 ezer új internethasználóval bővült a világhálót rendszeresen böngészők köre, ám a lemaradás így is jelentős. Ugyan a magyar diákok 87 százaléka rendelkezik rendszeres internet-hozzáféréssel, azonban a munkavállalók mindössze 33, a munkanélküliek 17 százaléka mondhatja el ugyanezt magáról. A nyugdíjasok interneteléréseit vizsgálva hasonlóan szomorú a helyzet: Európai Uniós összehasonlításban Magyarország a sor végén kullog - az idősek mindössze három százaléka használja a világhálót. Vagyis az e-Befogadás Magyarországon 4-6 millió embert érint, ami azt jelenti, hogy a lakosság fele nem képes használni az informatikát és nem tud élni annak lehetőségeivel.

[[ Oldaltörés: 2008 a fordulat éve ]]

Elhangzott, amíg az EU-ban a tanórák átlag 61 százalékán használnak valamilyen informatikai eszközt (számítógépet, interaktív táblát), addig hazánkban ugyanez az arány mindössze átlagosan 19 százalék. A legnagyobb baj azonban az, hogy az informatikai fejlesztésekre szánt EU források felhasználását is átszövi hazánkban a belpolitika.

Az eseményen részt vevők ugyanakkor bíznak abban, hogy 2008 a fordulat éve lesz. Remélik, hogy az öt parlamenti párt képes együtt cselekedni a digitális esélyegyenlőség és képzettség kialakításával kapcsolatos esetleges törvénymódosítások ügyében, hiszen mindez az ország gazdasági növekedésének záloga is egyben. Célként jelölték meg a közösségi terek (iskolák, teleposták, teleházak) újra alakulását, ahol olyan alapvető információkhoz lehet hozzájutni, amely máshol nem "kapható". Ugyanis az e-Befogadás képessége nemcsak a számítógép bekapcsolását jelenti, hanem azt is, képesek vagyunk-e azt használni, tudunk-e másokkal kapcsolatot teremteni és ápolni informatikai eszközök segítségével, és átérezzük-e azok hasznosságát.

A kerekeasztal-beszélgetésen kiderült, hogy a digitális szakadék csökkentését a technológia, a tartalom valamint az internetes tartalom szabad elérésének biztosításán kívül megfelelő szakmai segítséggel - képzéssel, oktatással, valamint megfelelő célok kitűzésével, témák "szállításával" - is támogatni kell, amelyben az IT iparhoz tartozó cégek jelentős szerepet vállalhatnak. "Az internethasználat mostani növekedési ütemével Magyarország körülbelül 20-25 év alatt éri el a fejlett országok jelenlegi használati szintjét, így kicsit sarkosan fogalmazva azt is mondhatjuk, ha nem teszünk semmit, akkor egyszerűen ki kell várni a mostani sulinetes generáció felnőtté válását, hiszen körükben már most mintegy 70 százalékos a világháló használata" - mutatott rá végül Herczog Edit, az Európai Parlament képviselője.

(

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu