"e-Befogadás. Légy része!"

"Ez az év a fordulat éve lesz", hangzott el a hátrányos helyzetűek, idősek, vidékén élők internethez jutási és képzési lehetőségeinek bővítéséről szóló, FreeSoft vállalat által rendezett "e-Befogadás 2008, Magyarország" rendezvényen.

  • Edupress
A FreeSoft csoport már hosszú évek óta tevékenyen részt vesz a magyarországi digitális szakadék csökkentésében."Eltökélt szándékunk, hogy a lehető legtöbb oldalról megközelítve, minél szélesebb társadalmi réteget informálhassunk az öt parlamenti párt által nemrég közösen aláírt "e-Befogadás. Légy része!" kezdeményezésről és az abban rejlő technológiafejlesztési platformról, életminőség javítási lehetőségekről, valamint a piacbővülés által keltett üzleti potenciáról" - mondta Vaspál Vilmos, a FreeSoft Nyrt. elnöke a vállalat által szervezett kerekasztal-beszélgetésen.

Az öt parlamenti párt (Herczog Edit (Európai Parlament, MSZP), Kalmár István (Fidesz), Magyar Bálint (MEH), Pettkó András (MDF), valamint az IT ipar képviselőinek (dr. Tárkány Szűcs Attila (Inforum), Vaspál Vilmos (FreeSoft), Damján Tamás (Dell), Klotz Tamás (Oracle)) részvételével megtartott szakmai összejövetelen a szakértők megállapították, hogy a digitális képzettség elterjedésének egyik fő gátja éppen a politika. Egyetértettek abban, hogy a pártpolitikai csatározásokat félretéve szakmai alapon lehet és kell e téren továbblépni, amelyhez az adott iparágban tevékenykedő cégek véleményére és segítségére is szükség van.

A tanácskozáson elhangzott, hogy Magyarországon 2007-ben 650 ezer új internethasználóval bővült a világhálót rendszeresen böngészők köre, ám a lemaradás így is jelentős. Ugyan a magyar diákok 87 százaléka rendelkezik rendszeres internet-hozzáféréssel, azonban a munkavállalók mindössze 33, a munkanélküliek 17 százaléka mondhatja el ugyanezt magáról. A nyugdíjasok interneteléréseit vizsgálva hasonlóan szomorú a helyzet: Európai Uniós összehasonlításban Magyarország a sor végén kullog - az idősek mindössze három százaléka használja a világhálót. Vagyis az e-Befogadás Magyarországon 4-6 millió embert érint, ami azt jelenti, hogy a lakosság fele nem képes használni az informatikát és nem tud élni annak lehetőségeivel.

[[ Oldaltörés: 2008 a fordulat éve ]]

Elhangzott, amíg az EU-ban a tanórák átlag 61 százalékán használnak valamilyen informatikai eszközt (számítógépet, interaktív táblát), addig hazánkban ugyanez az arány mindössze átlagosan 19 százalék. A legnagyobb baj azonban az, hogy az informatikai fejlesztésekre szánt EU források felhasználását is átszövi hazánkban a belpolitika.

Az eseményen részt vevők ugyanakkor bíznak abban, hogy 2008 a fordulat éve lesz. Remélik, hogy az öt parlamenti párt képes együtt cselekedni a digitális esélyegyenlőség és képzettség kialakításával kapcsolatos esetleges törvénymódosítások ügyében, hiszen mindez az ország gazdasági növekedésének záloga is egyben. Célként jelölték meg a közösségi terek (iskolák, teleposták, teleházak) újra alakulását, ahol olyan alapvető információkhoz lehet hozzájutni, amely máshol nem "kapható". Ugyanis az e-Befogadás képessége nemcsak a számítógép bekapcsolását jelenti, hanem azt is, képesek vagyunk-e azt használni, tudunk-e másokkal kapcsolatot teremteni és ápolni informatikai eszközök segítségével, és átérezzük-e azok hasznosságát.

A kerekeasztal-beszélgetésen kiderült, hogy a digitális szakadék csökkentését a technológia, a tartalom valamint az internetes tartalom szabad elérésének biztosításán kívül megfelelő szakmai segítséggel - képzéssel, oktatással, valamint megfelelő célok kitűzésével, témák "szállításával" - is támogatni kell, amelyben az IT iparhoz tartozó cégek jelentős szerepet vállalhatnak. "Az internethasználat mostani növekedési ütemével Magyarország körülbelül 20-25 év alatt éri el a fejlett országok jelenlegi használati szintjét, így kicsit sarkosan fogalmazva azt is mondhatjuk, ha nem teszünk semmit, akkor egyszerűen ki kell várni a mostani sulinetes generáció felnőtté válását, hiszen körükben már most mintegy 70 százalékos a világháló használata" - mutatott rá végül Herczog Edit, az Európai Parlament képviselője.

(www.edupress.hu)
Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?