Iskolapadtól a munka világáig - ahogy az EU-ban látják

A fiatalok társadalmi szerepvállalásának élénkítését tűzte ki célul az Európai Unió, mivel a munkaerőhiány ellenére is számos nehézséggel küzdenek a diákok a munkavállalás terén.

  • Edupress
Az Európai Bizottság egy elemzése szerint a közösségnek nagyobb figyelmet kell fordítania a fiatalok oktatására, egészségügyi ellátására, valamint több odafigyeléssel, átfogó programok indításával kellene könnyebbé tenni a diákok számára az iskola és a munkahely közötti átmenetet. A fiatalokat ösztönözni kell arra, hogy már tanulmányaik során több feladatot vállaljanak a társadalom életében, az európai ifjúság ugyanis nehezen találja meg helyét a munka világában; több és összetettebb problémával kell szembenéznie, mint régen szüleinek.

A legtöbb munkahely széles látókört, szerteágazó ismereteket követel meg a jelentkezőktől, az álláslehetőségek fele pedig csak felsőfokú végzettség birtokában tölthető be. Az unió számos tagállamában minden harmadik fiatal az iskola elvégzését követő egy évben munkanélküliként él, hiányoznak ugyanis azok a nem szakmai, hanem egyéb kompetenciáik, melyek a munkavállaláshoz elengedhetetlenek lennének.

Ján Figel, az EU oktatásért, képzésért, kultúráért és ifjúságért felelős biztosa szerint meg kell teremteni azt az oktatási környezetet, ahol a diákok továbbfejleszthetik készségeiket, melynek birtokában érezhetik: helyük van a társadalomban. A megoldást azonban nem szabad egyoldalúan keresni, hiszen több szakterület, így például az oktatás, az egészségügy, a vállalkozáspolitika, a kultúra, a sport bevonása egyaránt szükséges a megfelelő stratégia kidolgozásához. A bizottság a változás érdekében a családokat, a nem-kormányzati szervezeteket, tanárokat és munkaadókat is segítségül hívja, illetve az átmenet megkönnyítése érdekében az önkéntes munka végzését is jó megoldásnak találja az uniós biztos.

A változás azért is sürgető, mert a közösség országaiban rohamosan nő a nyugdíjasok száma, így a szociális háló felelősei a társadalom egyéb rétegei lesznek. A rendszert azonban nehéz fenntartani az elöregedő Európában, ha a munkaerőhiány ellenére is nagyon magas a munkanélküliség a fiatalok körében (az európai 15-24 évesek között 4,6 millió).

(Forrás: Mobilitás)

(www.edupress.hu)
Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?