Iskolapadtól a munka világáig - ahogy az EU-ban látják

A fiatalok társadalmi szerepvállalásának élénkítését tűzte ki célul az Európai Unió, mivel a munkaerőhiány ellenére is számos nehézséggel küzdenek a diákok a munkavállalás terén.

  • Edupress

Az Európai Bizottság egy elemzése szerint a közösségnek nagyobb figyelmet kell fordítania a fiatalok oktatására, egészségügyi ellátására, valamint több odafigyeléssel, átfogó programok indításával kellene könnyebbé tenni a diákok számára az iskola és a munkahely közötti átmenetet. A fiatalokat ösztönözni kell arra, hogy már tanulmányaik során több feladatot vállaljanak a társadalom életében, az európai ifjúság ugyanis nehezen találja meg helyét a munka világában; több és összetettebb problémával kell szembenéznie, mint régen szüleinek.

A legtöbb munkahely széles látókört, szerteágazó ismereteket követel meg a jelentkezőktől, az álláslehetőségek fele pedig csak felsőfokú végzettség birtokában tölthető be. Az unió számos tagállamában minden harmadik fiatal az iskola elvégzését követő egy évben munkanélküliként él, hiányoznak ugyanis azok a nem szakmai, hanem egyéb kompetenciáik, melyek a munkavállaláshoz elengedhetetlenek lennének.

Ján Figel, az EU oktatásért, képzésért, kultúráért és ifjúságért felelős biztosa szerint meg kell teremteni azt az oktatási környezetet, ahol a diákok továbbfejleszthetik készségeiket, melynek birtokában érezhetik: helyük van a társadalomban. A megoldást azonban nem szabad egyoldalúan keresni, hiszen több szakterület, így például az oktatás, az egészségügy, a vállalkozáspolitika, a kultúra, a sport bevonása egyaránt szükséges a megfelelő stratégia kidolgozásához. A bizottság a változás érdekében a családokat, a nem-kormányzati szervezeteket, tanárokat és munkaadókat is segítségül hívja, illetve az átmenet megkönnyítése érdekében az önkéntes munka végzését is jó megoldásnak találja az uniós biztos.

A változás azért is sürgető, mert a közösség országaiban rohamosan nő a nyugdíjasok száma, így a szociális háló felelősei a társadalom egyéb rétegei lesznek. A rendszert azonban nehéz fenntartani az elöregedő Európában, ha a munkaerőhiány ellenére is nagyon magas a munkanélküliség a fiatalok körében (az európai 15-24 évesek között 4,6 millió).

(Forrás: Mobilitás)

(

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu