Minőségközpontú oktatás a hazai orvosképző egyetemeken

A Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumának (DE OEC) koordinálásával Magyarország négy orvosképző egyetemét érintő humánerőforrás fejlesztési programja március 4-én zárult. A projekt a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) keretében az oktatók minőségközpontú képzésének megvalósítását, valamint a humánerőforrás összehangolt, rendezett és tervszerű fejlesztését tűzte ki célul.

  • Edupress

A HEFOP által meghirdetett "A felsőoktatás szerkezeti és tartalmi fejlesztése" című pályázatot Magyarország négy neves orvosképző egyeteme 2004-ben nyerte el. A budapesti, pécsi és szegedi intézmények a DE OEC vezetésével konzorciumban vettek részt a pályázaton. A program fő célkitűzése az volt, hogy elősegítse a felsőoktatásban tanulók és végzettek sikeres belépését a munkaerőpiacra és alkalmazkodásukat annak változó körülményeihez, tájékoztatott Prof. Dr. Paragh György centrumelnök.

A pályázat ugyanakkor - összhangban a magyar felsőoktatási stratégiával - közvetve Magyarország felkészítését is célozta az Európai Felsőoktatási Térséghez történő csatlakozásban, és ezáltal az egységes munkaerő-piaci integrációban. A Minőségi tudás előállítása és átadása az egészségügyi és orvosképzésben. "A Válasz a XXI. század kihívásaira" című projekt épp ezért többszintű, egymással összhangban lévő feladatsor kivitelezésére vállalkozott, magyarázta Prof. Dr. Csernoch László dékán, a pályázat programtanácsának elnöke.

A 2005-től 2008-ig tartó program sikeres megvalósulása a négy hazai orvosképző intézmény hatékony együttműködésének köszönhető. A projekt során olyan tématerületek kapcsán történt jelentős előrelépés, mint a nem orvos diplomások át- és továbbképzése, a minőségügyi képzések szerepének növelése az orvosképzésben, az egységes szintfelmérő vizsga feltételeinek kidolgozása, valamint az oktatási technológia és menedzsment. Ez utóbbi témakör többek között a roma és szociálisan hátrányos helyzetű betegek ellátásának speciális problémáira, valamint a kredit rendszerű és a probléma orientált képzés kihívásaira koncentrált.

(

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu